Napjainkban egyre többen élünk városokban, ahol a minket körülvevő zajok, történések és emberek nemcsak mindennapjainkat, hanem mentális állapotunkat is formálják. Manapság egyre többen választják azt, hogy inkább egy városba költöznek, a lehetőségek és a jobb megélhetés érdekében. Sokaknak teljesen megváltozik az eddig megszokott csendes, lassú környezetük, amit felvált a hangos, gyors és ingerekkel teli élet, amit nem biztos, hogy először olyan jól tudunk kezelni. A környezetpszichológia pont ezt vizsgálja, hogy egy személyre milyen hatással van a környezete és környezetének változása.
A városokba való költözés még az ipari forradalom idejében vált népszerűvé, napjainkra pedig már a Föld lakosságának kb. 56%-a városokban él. Az ENSZ előrejelzése szerint pedig 2050-re az emberek 60-70%-a fog városokban lakni. Jelenleg Magyarország teljes lakosságának majdnem 1/5-e él a fővárosban, az agglomerációval együtt pedig nagyjából 3 millió ember van Budapest „hatásköre” alatt. Számos előnye és hátránya van a nagyvárosi életnek egészségünkre és létezésünkre.
Pozitívumok
A városi élet egyik legnagyobb előnye a lehetőségek tárháza. A nagyobb városokban, de elsősorban Budapesten egész évben lehetőség van számunkra kulturális programokon részt venni. Rengeteg színház, mozi, kiállítás és koncert vár mindenkit. Ezek a programok inspiráló, stresszlevezető és kapcsolatépítő hatással vannak ránk. A szociális életünkre és kapcsolatainkra is pozitív hatással van, hiszen több emberrel találkozhatunk, sokféle helyről, ami nagy segítség a kapcsolatok kiépítésében. Emellett a városokban a kiépített tömegközlekedés is megkönnyíti az életünket, az éjjel-nappali közlekedéssel, a metróhálózatokkal és a gyakran induló járatokkal is.
Negatívumok
Bár a városokban sok a lehetőség, a mindennapi életet sok szempontból megnehezíti. A túlzott zajszennyezés, az állandó forgalom és a tömegek folyamatos jelenléte könnyen stresszt és szorongást válthat ki. A városi környezet túlterhelheti az emberek érzékszerveit és mentális energiáját, mivel folyamatosan dolgozzuk fel az információkat és ingereket. Az élettér is szűkebb, a természet közelsége pedig elveszik, ami csökkentheti a városi lakosok mentális jóllétét. Az emberek gyakran érezhetik magukat elidegenedettnek vagy magányosnak, mivel bár sok ember veszi körül őket, a valódi kapcsolatok gyakran felszínesebbé válnak, az emberek csak elmennek egymás mellett, és a legtöbben a saját szomszédjaikat sem ismerik. A saját lakás megszerzése napjainkban jelentős anyagi terhet jelent az embereknek, ami különösen hátrányosan érinti az alacsony jövedelmű társadalmi rétegeket.
Sztereotípiák a városlakókkal kapcsolatban
A budapesti lakosokról szóló sztereotípiák kialakulása szorosan összefügg a városlakók életmódjával. Mivel Budapest hosszú ideje az ország politikai, gazdasági, kulturális központja, természetes módon kialakult egyfajta presztízse. Az ott élők gyakran több lehetőséghez jutottak tanulásban, munkában, utazásban. A gyorsabb élettempó, a zsúfoltság, a közlekedési stressz szintén hozzájárult ahhoz a képhez, hogy a budapestieket sokan türelmetlenebbnek, idegesebbnek látják. Emellett a vidék-főváros ellentét is jelen van Magyarországon. A városi élet modernitása és gyorsasága sokszor nagy ellentétben van a vidék hagyományosabb, lassabb ritmusával, ami szintén erősítette a kölcsönös előítéleteket.
Hogyan lehet könnyebben hozzászokni a városi élethez?
Számos módszer létezik arra, hogy könnyebbé tegyük ezt a folyamatot, és megőrizzük a mentális egészségünket. Az egyik legfontosabb lépés, hogy szánjunk időt önmagunkra. A városban is vannak helyek, ahol elvonulhatunk a zajtól, például parkok vagy a közeli természet. A rendszeres mozgás, mint a séta vagy a kerékpározás, szintén segíthet csökkenteni a stresszt és javítani a hangulatunkat. Budapesten egyre több a kerékpárút, emellett lehetőség van biciklik kölcsönzésére is, ha esetleg nincs birtokodban egy.
Az önismeret fejlesztése is kulcsfontosságú. Ha tisztában vagyunk a saját határainkkal és szükségleteinkkel, könnyebben tudunk nemet mondani, amikor úgy érezzük, túl sok az inger. A szociális kapcsolatok ápolása is nagyon fontos. A nagyvárosi élet gyakran magányos érzést vált ki, de fontos, hogy időt szánjunk a barátokra, családdal való találkozásokra vagy közösségi, kulturális eseményekre. Egy rutin kialakítása szintén segíthet abban, hogy kiegyensúlyozottan érezzük magunkat, mivel egy kiszámítható napirend segíthet a stressz csökkentésében. Nagyon nagy segítség még a social média és elektronikai eszközeid korlátozása, megvonása saját magadtól a nap végén. Az egész nap folyamán ért végtelen mennyiségű impulzus nagyon leterheli idegrendszerünket, amin segíthetsz magadon azzal, hogy miután már semmi dolgod, elrakod magad mellől elektronikai eszközeid, és egy hobbiddal kezdesz el foglalkozni, ami lehet sport, művészet, olvasás és még sok más offline elfoglaltság.
