Krasznahorkai László, a magyar kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, október elején elnyerte a legértékesebb irodalmi elismerést, az irodalmi Nobel-díjat. 2002 után ő az első magyar, aki megkapta, Kertész Imrét követve. A Svéd Akadémia hivatalos indoklása szerint „a lenyűgöző és látnoki műveiért, amelyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét” ítélték neki a díjat.
Hogyan nyerheti el valaki a díjat?
Egy három-öt fős Nobel-bizottságnak javasolnak svéd, francia és spanyol akadémia tagok, más területek humán területekkel foglalkozó tagjai, emellett esztétikát, irodalmat vagy történelmet tanító egyetemi oktatók. Ez a kör kibővült később még korábbi irodalmi Nobel-díjasokkal és számos ország írószövetségeinek elnökeivel. A felsoroltak egyenként javaslatot tesznek az akadémia felé, akik eldöntik később a jelöléseket.
A pár száz neves jelöltek listájának leadási határideje minden évben február 1-je, amit később szakértők segítségével áprilisra 15-20 főre szűkítenek. A bizottság augusztusban újra összeül megvitatni a jelölteket, majd leadja az akadémiának a hozott döntést. Ezt a 18 fős akadémia még megtárgyalja és október-november környékén nyilvánosságra hozza a döntést. Csak az kaphatja meg a díjat, aki legalább a szavazatok felét, azaz minimum 9 szavazatot kap.
A díjat minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján osztják ki. A Nobel Alapítvány idén 11 millió svéd koronában (nagyjából 390 millió forint) állapította meg a teljes díjösszeget.
Krasznahorkai díjazása nem meglepő, mivel az elmúlt években mindig ott volt az esélyesek nevei között. Kossuth-díjas író, akinek első írása Tebenned hittem címmel jelent meg 1977-ben. Ezután egy kiadónál dolgozott, 1982-től szabadúszó író. Első regénye 1985-ben jelent meg, Sátántangó címmel. Bevallása szerint nem tervezett több könyvet írni, csak hibákat látott a regényben, ezért írt még egyet és még egyet. Az említett regényt Tarr Béla filmrendező is filmvászonra tette, azonban ebbe az író nehezen ment csak bele. A film nem csak Magyarországon, hanem az egész világon ismertté vált, ami sok elismerésre tett szert.
Később számos írását adaptálta Tarr, amelyek szintén hatalmas sikernek örvendhettek. Ilyen például az 1989-es Az ellenállás melankóliája vagy a 2000-ben megjelent Werckmeister harmóniák. Tarr Bélával baráti viszonyt ápoltak, emellett Krasznahorkai a rendező utolsó filmjéig végig közösen dolgozott vele. Munkájára hatással voltak a kínai, illetve japán utazásai is, amelyek több művét is inspirálták.
Sokan azt gondolják, Krasznahorkait nehéz olvasni, mivel az író a végtelen mondatairól van elhíresülve és a groteszk, apokaliptikus írásairól, azonban nagyon könnyen el lehet benne mélyedni és megkedvelni azt a világot, amit az író elénk tár. A Magvető Kiadó – Krasznahorkai László műveinek kiadója – munkatársai szerint érdemes a Sátántangó írásával elkezdeni, a Báró Wenckheim hazatér vagy a Herscht 07769-cel. Az utóbbi egy rövidebb terjedelmű, napjainkban játszódó humánus, ironikus elbeszélés, melyben jelentős aktualitásokat fedezhetünk fel, akár a mi kis országunkat nézve annak ellenére, hogy a cselekmény Németország keleti részén zajlik.
Élete során számos alkalommal díjazott, 2002-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat nyerte el, 2004-ben Kossuth-díjas és csatlakozott a Digitális Irodalmi Akadémiához, 2009-ben megkapta a Szépirodalmi Figyelő-díjat, 2010-ben pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává vált. Elnyerte a Szépírók Társaságának díját is, 2010-ben megkapta a Brücke Berlin német irodalmi díjat, 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2015-ben Nemzetközi Man Booker-díjjal ismerték el. 2022-ben Libri irodalmi díjjal tüntették ki, és elnyerte a szerb Milovan Vidakovic-díjat is posztmodern, disztópikus és melankolikus témájú életművéért. 2025 elhozta élete legnagyobb elismerését, az irodalmi Nobel-díjat.
Az író a díj elnyerése után így nyilatkozott a Facebookon: „Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni.”
A Svéd Nemzeti Rádió megkeresésére pedig így nyilatkozott a Nobel-díjjal kapcsolatban:
Nagyon boldog vagyok. Nyugodt és ideges egyszerre. Tudja, ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem.
Krasznahorkai a díj megkapását követően elzárkózott a nyilvánosságtól és a sajtótól, mondva: „Minden erejével épp azon töpreng, miképpen dolgozza fel, hogy a csodálatos, a felfoghatatlan Nobel-díj kitüntetettje lett.”
Novemberben jelenik meg A magyar nemzet biztonsága – Vadászat pillangóra című legújabb regénye, aminek borítóját már ki is posztolta, a tartalmáról pedig csak felületesen – minden spoilert elkerülve – esett szó a Telex YouTube videójában.
