Számodra is ismerős az emlék úgy kb 7 éves korod környékéről, amikor elképesztőnek számított, ha a nagyitól hazafelé, egy nagyobb városon átutazva betértetek a jó öreg McDonald’s-ba? Vagy talán nálatok is az történt ilyenkor, hogy anyukád az anyósülésről csak egy lesújtó pillantással díjazta ötletedet, miszerint “van otthon is ennivaló” és ahogy váltott a lámpa, Ti egyenesen hazafelé tartottatok? A lényeg mindkét esetben ugyanaz: mi az oka annak, hogy ennyire fontos szerepet töltött be minden gyerek vágyainak listáján a McHappy Meal menü és a felnőttek miért gondolták, hogy ez egy luxus dolog, hiszen csak egy szimpla szendvicsről beszélünk? Vagy mégsem?
Az emberek többsége azt válaszolná a kérdésünkre, hogy mégis mi más lenne? Csak egy egyszerű gyorsétterem lánc, ahol nem feltétlenül egészséges, túlárazott ételeket kaphatunk, melyek mégis annyira finomak. Szóval bátran kikövetkeztethetjük ebből az egy mondatból is, hogy a McDonald’s mégsem egy szimpla gyorsétterem, hanem jóval több annál. A “meki-kultusz” tereket hódít, jelen van szinte mindenhol és szinte mindenki hallott már róla. Egyfajta gasztronómiai vallás sokak számára, ami rengeteg emléket tartogat és közel áll a szívünkhöz.
Valószínűtlennek tartom, hogy bárki tudja, hogy pontosan hogyan jutott el a világ legtöbb pontjára és hogyan vált ezrek kedvencévé, szóval beszéljünk egy kicsit erről. A McDonald’s sztori egy új-zélandi származású, de az USA-ban élő vállalkozó érdemei közé sorolható, hiszen Ray Kroc az ötvenes években felfigyelt a McDonald testvérek elképesztő “találmányára”. Richard és Maurice egy olyan rendszerbe kezdett, ahol a fastfood kultúra egy magasabb szintre emelkedhetett. Nem tettek semmi extra dolgot, csak egyszerű, de annál finomabb hamburgereket, sültkrumplit és shake-eket kezdtek árulni. Itt jött a képbe Ray Kroc, aki ezt látván küldetésének tekintette a McDonald’s brand felvirágoztatását és így kezdetét vette a hamburgerek, valamint melléjük csomagolt sültkrumplik térhódítása.
A McDonald’s terjeszkedése egyet kezdett jelenteni a popkultúrával. Az ötvenes évek közepén a McDonald’s ugyanazzal az erővel bírt a gyerekek szemében, mint a Disneyland, csak relatíve elérhetőbb szinteken. Az Egyesült Államokból indulva, Európán át elérte az egész világot és hatalmas sikereket aratott. A meki iránti bűvöletben közrejátszott az elképesztő marketing. Rengeteg akció, menük, promóciók, játékok és mindenki számára humoros reklámok. Bizonyára a Te szemed előtt is könnyen megjelenik a McHappy Meal menü, ami belsejében egy játék lapul és külseje már alapvetően vidámságra készteti az emberek többségét.
De miért választjuk inkább a McDonald’s-t, mint a KFC-t vagy a BurgerKinget, amelyek hasonló kínálattal várnak minket? Valószínűleg azért, mert bízunk a mekiben. Mindig tudja, hogy mit akarunk, előnyösebb árakat kínál és talán finomabb ízeket is, amelyek megegyeznek a világ szinte összes pontján. Ők találták ki először a “drive-thru” rendszert, így még az autónkat sem kell elhagynunk ahhoz, hogy együnk egy finom hamburgert. A siker kulcsához tartozik, hogy a gyorsétteremlánc az igazi klasszikusok mellett – Big Mac, McNuggets, McFlurry, sajtos McRoyal –, mindig találkozhatunk újdonságokkal is. Ez izgalmat csempész a meki-élménybe, hiszen, ha kedvünk tartja eltérhetünk a jól megszokott sajtburger menütől és kipróbálhatunk egy egészen más ízvilágot is. Eddig is elég sok mindent sikerült a McDonald’s pro érveinek oldalára állítani, de talán mégis a legnagyobb pro mind közül nem más, mint a közelség. Szinte mindig van egy McDonald’s a közelünkben legyünk bárhol is a világon, mindig szemet szúr az a bizonyos íves M betű, és tudjuk, hogy ugyanazt az ízt kapjuk London egyik utcájában, mint a Jászain.
Mindezek alapján biztosak lehetünk benne, hogy ez a néha szuper egészségtelennek tűnő ételkínálattal rendelkező hely nem csupán egy gyorsétteremlánc, hanem egy világmárka, egy kultusz, amely sok mindennek lehet a szimbóluma. Kijelenthetjük, hogy Ray Kroc és a McDonald testvérek maradandót alkottak, ami napról napra csempészhet életünkbe egy kis boldogsághormont. Ha bármikor kételkedni kezdenél ebben, akkor vegyél egy sajtburger menüt és harapj bele. Még mindig kételkedsz?
