A japán autózás, közösség és kultúra a világon egészen egyedülálló és a fanatikusok körében rendkívül meghatározó. De mi is teszi ezt a „világot” ennyire érdekessé? Miért nyűgöz le megannyi fiatalt ez a vonal?
Az itt élő emberek az autók átalakítására sokkal szabadabb kezet kaptak, mint hazánkban. Legyen szó akár a jármű külső, esztétikai átalakításáról, akár a motortérben rejlő, teljesítményre vonatkozó tuningolásról. Mondhatni, ezek a járművek a saját gazdájuk művészeti alkotásai és önmegvalósításuk is egyben. A kultúrán belül az egészen egyszerű, letisztult módosításoktól kezdve megtalálhatóak a már felismerhetetlenségig átalakított, színes neoncsövektől fénylő, sokaknak már inkább egy karácsonyfára emlékeztető, illetve szétmatricázott darabok is. Az egésznek a szépsége azonban ebben rejlik. Mindenki a saját maga ízlése és fantáziája alapján alkot valamit, ami színessé, változatossá, egyben izgalmassá teszi a kultúrát.
Az illegális utcai versenyek és tuningtalálkozók őshazája
Bátran kijelenthetjük, hogy itt valósultak meg a legikonikusabb és leglátványosabb utcai versenyek. Tökéletes helyszín volt erre a szigetország, már csak a domborzati viszonyokat is figyelembe véve. A hegyi, kanyargós utak lehetővé tették, hogy az itteni fiatalok a legélvezetesebben használják ki járművük adottságait és tesztelhessék saját ügyességüket is. Örömmel végezték ezen szakaszokon a driftelés művészetét is, amely szintén Japánból eredeztethető. A drift dióhéjban a jármű tudatos kicsúsztatását, és korrigálását jelenti a kanyarokban. Ezen technika az 1960-as évektől vált népszerűvé, az úgynevezett „tóge”, illegális versenyek megrendezésétől kezdve. A verseny célja egy hegyi útszakasz két kijelölt pontja közötti távolság megtétele volt a legrövidebb idő alatt. Sokan felismerték, hogy a rengeteg kanyart hatékonyabb a fent említett technikát alkalmazva bevenni.
Az utcai versenyzés az 1990-es években élte aranykorát. A helyiek főként az éjszakai órákban végezték a tevékenységet, hogy minél inkább csökkentsék a balesetek előfordulásának lehetőségét, mivel nem a civil emberek veszélyeztetése volt a cél, hanem a saját szórakoztatásuk, amelyet próbáltak a körülményekhez képest mégis körültekintően végezni. Természetesen nem volt elkerülhető a balesetmentes móka, amelyre a hatóságok fel is figyeltek és szigorításokat kezdtek el bevezetni.
A versenyzés mellett igencsak népszerűek voltak a különféle autós-és tuningtalálkozók. Számos ilyen rendezvény kerül megszervezésre a mai napig is egyaránt. A legkisebb parkolóktól kezdve, parkolóházakon keresztül a hatalmas csarnokokig voltak és vannak is szervezve hasonló események.
Vajon mi is ezen találkozók szépsége?
A válasz a közösségépítő erőben és az ottani önfeledt hangulatban rejlik. Továbbá a résztvevők bátran mutogathatják és büszkélkedhetnek a saját járgányukkal, amibe valószínűleg szívüket-lelküket beletették. Mindeközben inspirálódhatnak, ötleteket szerezhetnek másoktól, mialatt egy kellemes társalgásba elegyednek.
Talán már sosem lesz részünk ezen események eredeti, 20-30 évvel ezelőtti hangulatát átélni, mikor a fiatalok csoportosan összegyűlve, széles vigyorral az arcukon élvezhették az igazi autózás élményét. Azonban számos filmes alkotás és médium megőrzi és népszerűsíti a kultúra szépségeit.
Ki ne hallott volna a Halálos iramban című filmsorozatról?
A filmsorozat ugyan hollywoodi jelenetekkel és túlzásokkal van megspékelve, azonban a „The Fast and the Furious: Tokyo Drift (Halálos iramban: Tokiói hajsza) című film által mégis betekintést nyerhetünk az ottani és akkori autós életérzésbe. Megpillanthatjuk, milyen egyedi, sokszor extravagáns optikai átalakításokkal vadították meg a járművek kinézetét. A filmben továbbá olyan ikonikus Japán gyártmányok jelennek meg, mint például: Nissan Silvia S15, Nissan 350Z, Mazda RX-7, Mazda RX-8, Mitsubishi Lancer Evolution IX.
A népszerű japán manga-és anime sorozat
Az „Initial D” egy igazán kedvelt és jól ismert alkotás, főleg az autózás iránti szerelmesek körében. A történet központjában egy fiatal srác, Takumi Fujiwara áll, aki az apjával együtt egy tofu boltot vezet. A sorozaton belül egy Toyota Sprinter Trueno AE86 lesz a főszereplő járműve, amivel gyakran utcai versenyekbe keveredik. A sorozat a helyi autós kultúrára alapszik és rengeteg népszerű autótípus tűnik fel az epizódok alatt, többek között a különféle Honda Civic modellek, a Mitsubishi Lancer több generációja, Nissan Silvia, a Skyline sorozat modelljei, Toyota Celica, de még Toyota Supra is.
A kultúra jövője
Sajnos a modernizációval, a szigorításokkal és az elektromos autózás csúcsra ívelésével egyre inkább halványodni látszik az autózás ezen oldala. Lelkes rajongói szerencsére még bőven akadnak a műfajnak, akik a lángot életben tartják a kultúra felett, azonban fel kell készülni arra, hogy pár év múlva ezek az autók csak a múzeumokat fogják színesíteni.
