Kevés ember mondhatja el magáról, hogy ne hallotta volna ezt a mondatot: „Ami elromolhat, az el is romlik”. Ez a sokat ismételt szállóige Murphy törvényeként terjedt el a köztudatban, ez a bizonyos név pedig mindenféle balszerencsés szituációban előkerül, gondoljunk csak például a lekváros kenyérre, ami mindig a megkent felével előre esik le, vagy épp arra a helyzetre, amikor végre sikerült kapkodás nélkül, időben elindulnunk, de otthon felejtettük a pénztárcánkat. Cikkünkben megismerheted Murphy törvényének történetét és arról is olvashatsz, hogy ezt a bizonyos törvényt igazából majdnem mindenki rosszul használja.
Ki is volt Murphy?
Talán nem tudtad, hogy Murphy nem egy fiktív igazságosztó, hanem egy néhai amerikai repülőmérnök. Ifjabb Edward A. Murphy százados (1918-1990) 1940 és 1947 között szolgált az amerikai hadseregben, majd 1952-ig az amerikai légierőnél. A mondat, ami alapján megszületett Murphy törvénye a légierőnél hagyta el a száját, ahol egy egészen elképesztő kísérletsorozatban vett részt.
Az Edwards légibázis és a Project MX-981
Amennyiben pl. szereted a Forma-1-et, úgy számodra nem ismeretlen a G-erő fogalma. Amennyiben egy 70 kilogrammos pilótára az autójában 3G terhelés hat, úgy a testét 270 kilogrammnak megfelelő erő szorítja az ülésébe. Az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején a Project MX-981 kísérletsorozat arra a kérdésre keresett választ, hogy az emberi test mekkora G-erőt képes elviselni, illetve a különböző értékek pontosan milyen hatást váltanak ki az emberi testen, szervezeten. Ezek során különböző módszerekkel nagy sebességű ütközéseket modelleztek le, rendkívül kevés idő alatt lassítva 0 kilométer/órára a kísérleteknél használt tesztbábut, vagy egy idő után a bábu szerepét legtöbbször magára vállaló John Paul Stappet. Stapp (1910-1999) a légierő orvosa volt és önként vállalta, hogy részt vesz a külső szemlélő számára hajmeresztő, de természetesen elképesztően veszélyes kísérletekben, amelyek sokszor okoztak számára hetekig gyógyuló sérüléseket. Stappnek a különböző „mutatványai” során többek között eltört a bordája, a csuklója, szenvedett agyrázkódást, gyakran keletkeztek a testén zúzódások, hólyagok és amint felépült az éppen aktuális sérüléseiből, visszatért az Edwardsra, hogy folytassa munkáját. És hogy ez egészen pontosan mit is takart? Legtöbb esetben azt, hogy egy rögzített sínpályán egy rakéta meghajtású szánba ült bele, amely több esetben 1000 kilométer/órás sebességgel száguldott és lassult 0-ra alig 2 másodperc alatt. A Stappet ért legmagasabb erőhatás 46,2G volt, vagyis a testének 4 tonnának megfelelő erőt kellett elviselnie. Később elárulta, hogy az egyéb sérülések mellett arra számított, hogy a kísérlet következményeképp megvakul, szóval a sötétben gyakorolta az öltözést. Végül néhány órára tényleg elvesztette a látását, de maradandó sérülést nem szenvedett.
Murphy szerepe a kísérletekben, a törvény megszületése és elterjedése
A Project MX-981 már két éve zajlott, amikor Murphy 1947-ben az Edwards bázisra érkezett. Az éppen soron következő kísérlethez vitt néhány általa kifejlesztett műszert, amelyek azonban nem működtek, szóval el kellett halasztani a kísérletet. Murphy rendkívül dühös lett, a történtekért a beosztottjait okolta, akiknek ennyit mondott: „Ha van mód arra, hogy elszúrják, akkor el fogják.” Stapp ezt a mondatot hallva fogalmazta meg azt a szemléletét, hogy amennyiben valami megtörténhet, az meg is fog történni, szóval mindenre fel kell készülni. Évtizedekkel a kísérletek után Stappet egy interjú alatt arról kérdezték, hogy mégis hogy lehetséges az, hogy hiába a számtalan elképesztően veszélyes kísérlet sem ő, sem a többi kísérleti alany nem szenvedett maradandó sérülést. Az orvos válasza erre annyi volt, hogy mindvégig észben tartották Murphy törvényét. A törvényt, amely igazából az „Ami megtörténhet, az meg is történik” elvet jelenti és nem azt, hogy „Ami elromolhat, az el is romlik.” Az interjú után Murphy törvénye utat tört magának a köztudatban és egyre szélesebb körben terjedt el, mint említettem, félreértelmezve. Ennek érthetően maga a névadó sem örült, hiszen Murphy törvénye igazából a problémák megelőzésére hívja fel a figyelmet, de a mai napig úgy él az emberek fejében, mint egy meglehetősen pesszimista gondolat.
