Eszedbe jutott már, hogy a tavaszi nagy ünnepünk, ahol összeülünk a családdal közös reggelire, majd hímes tojásokat keresünk a kertben, valójában miről szól? A nagyböjt már javában elkezdődött, itt a húsvét. Na de honnan is ered az elnevezése és mit ünneplünk pontosan? Valamint milyen különféle szokások alakultak ki az ünneppel kapcsolatban?
A húsvét általában csak egy párnapos ünnepként van emlegetve, ami a nagycsütörtökből, nagypéntekből, nagyszombatból, húsvétvasárnapból, valamint húsvéthétfőből áll. Azonban ezen tudattal ellentétben a húsvét már jóval előbb kezdetét veszi. A hamvazószerda, ami már februárban esedékes, megnyitja a negyven napos böjtöt, ami húsvét vasárnapjáig tart. Ezen időszak alatt péntekenként a keresztények nem esznek húst, és távol tartják magukat káros szokásaiktól. A nagypéntek bekövetkeztével Jézus Krisztust ünnepeljük, aki pénteki keresztre feszítésével megváltotta az emberek bűneit, majd három nap elteltével vasárnap támadt fel. A húsvét a valláson kívül a tavaszvárás ünnepe is: az időpontja nem egy adott dátum, kapcsolatban van a tavaszi nap-éj egyenlőséggel. 2024-ben március 31-re esik húsvét vasárnapja.
Húsvéti jelképek
A húsvétot sokan előbb kötik a húsvéti nyuszihoz, mint Jézus Krisztushoz. Németországból ered, a legendák szerint egy istennő állata volt, azonban madárként. Színes tojásokat tojt neki, ő viszont szórakozásból néha nyúllá változtatta. Ezen érdekes szóbeszéd alapján alakult ki egy szokás, amit évekig, persze jó szándékból, hitetünk el a kisgyerekekkel, akik aztán a kertben keresgélik az ajándékokat és a nyuszi által “kitojt” tojásokat. Én akkoriban kaptam egy biciklit a húsvéti nyúltól… persze elhittem, hogy azt is kitojta.
Az ünnep egy másik fontos szimbóluma a húsvéti hímes tojás. Ez nem a nyúltól származik, hanem egy teljesen független, keresztény vonatkozása van. Egy asszony egy tojást fogva siratta Jézus Krisztust a kereszten, akinek a vére pirosra festette a tojást. Ezért alakult ki a tojásfestés szokásnak, valamint ezért lett a piros tojás a leggyakoribb az ünnepkor. Emellett a tojás a megújulást, az újjászületést jelképezi.
Húsvéti szokások
Húsvét vasárnapja az ételszentelés napja. Ekkor fogyasztjuk el a tradicionális ételekből álló reggelinket, amik mind különböző jelképpel bírnak. A böjt alatt régen tilos volt a tej és a tojás fogyasztása is, így mikor véget ért, az emberek úgynevezett „luxuskenyeret” készítettek, a kalácsot. Ezzel tették ünnepibbé az étkezést. A sonka is a reggelihez tartozik, pontosabban a bárány. A bárány Jézust jelképezi, hisz ő az Isten báránya. A keresztény vonatkozásokon kívül népi szokásként is a bárányhús lett a húsvét étele, ugyanis a böjt előtti időszakban elfogyasztották az összes disznóhúst, amit a tél idején vágtak le. Tavaszra megromlott volna a böjt idejére félrerakott disznó, a füstölési ideje pedig túl hosszú, így lett a bárány nemcsak a tavasz jelképe, de a húsvété is. A húsvét magyar neve is a sonka fogyasztásából ered, ugyanis a vasárnap az első nap, amikor lehet húst enni, így szó szerint az a nap a hús magunkhoz vételének első napja. A tojást már fentebb említettem, hogy egy jelentős szerepet játszik az ünnep alatt, így nyilván az étkezésben is része van. Sokan fogyasztják még ezeket az ételeket tormával, úgy lesz teljes a húsvéti reggeli.
Húsvéthétfőn a legrégebbi népszokás a tojásokhoz kötődik, valamint a locsolkodáshoz. Ez a víz tisztító és újító hatása miatt alakult ki, azonban az udvariasabb fiúk csak kölnivel locsolnak meg, majd cserébe tojást kapnak. Bár gondolom, már mindenki ébredt arra, hogy egy vödör vizet borítottak az ágyába… vagy szódával kergették az udvaron… végülis magyarok vagyunk.
