Mikor álltál meg utoljára, hogy egy kicsit megnyugodj? Mikor tetted le a telefont, hogy fellélegezz és igazán jelen legyél, majd határoztad el, hogy megszabadulj a zavaró tényezőktől, a folyamatos értesítésektől vagy a szorító határidőktől egy kis időre? Biztosan mindenkivel előfordult már, hogy azt érezte a dolgok mostanában nem úgy sikerülnek, ahogyan azt terveztük. Egyszerűen semmi nem úgy alakul, mint kéne, úgy tűnik fölénk kerekedtek a mindennapok állandó stresszhelyzetei vagy csak szimplán az egész hetünk egy rohanás volt és nem tudtunk elegendő időt szánni önmagunkra. Gondolj csak bele, milyen lenne egy pillanatra lelassítani… A rohanásban talán észre sem vesszük, de egy kis szünet sokszor csodákat tehet. Az ilyen helyzeteket fel kell ismernünk és megállni egy pillanatra, annak érdekében, hogy helyre billentsük az egyensúlyt. Számtalan módja van az ilyenfajta kikapcsolódásnak, legyen szó akár egy sétáról a természetben vagy egy jó könyvről. Az alábbi cikkben a hasonló helyzetek kezelésére én egy egészen más, valamennyivel spirituálisabb technikát szeretnék veletek megismertetni, ami a meditáció névre hallgat.
De mi is maga a meditáció valójában?
Sokan azt gondolnák, hogy a meditáció amolyan vallási szertartás, amit kizárólag különféle szerzetesek végeznek kifejezetten a vallásuk gyakorlása miatt. Tény, hogy a meditáció számos keleti vallásban fellelhető módszer, mint például a buddhizmusban vagy a hinduizmusban és valószínűleg az egész eredete innen gyökerezik, azonban ez nem teszi kizárólagossá azt, hogy csak az adott vallást gyakorló személy képes alkalmazni. A meditáció egy vallásoktól teljesen független, szabadon megtanulható és fejleszthető gyakorlat vagy technika, amely magába foglalja a koncentrációt, fejleszti az öntudatot és segít felülkerekedni az elmén, annak érdekében, hogy fenntartsa a test és a lélek közötti egyensúlyt. Számos fajtája létezik, ilyen például a csoportos vagy egyéni meditáció, a vezényelt vagy az önálló (kognitív alapú). A vezényelt meditációkban általában egy adott személy utasításait kell követned, akik segítenek neked elindulni a folyamatban és irányt mutatnak, hova is kellene a gondolataidat összpontosítani. Az egyéni meditációk esetében egy kicsit azonban más a helyzet. Itt saját magadnak kell kontrollálni az elméd és eljutni egy bizonyos tudatállapotba. Egy olyan állapotba, ahol békében vagy önmagaddal és semmilyen negatív befolyás nem hagyja elkalandozni az agyad. Ez viszonylag egyszerűnek tűnhet, ám a helyes meditáció egy meglehetősen nehéz, mégis tanulható gyakorlat. De miért is olyan nehéz ez valójában? Eleinte kissé furcsán hangozhat, de a meditációk során a legnagyobb kihívást legtöbbször a gondolataid irányítása jelenti. Ezalatt az irányítás alatt azt értjük, hogy meg kell tanulnunk csakis saját magunkra összpontosítani és minden zavaró tényezőt, amelyek terhelik agyunkat, kizárni a külvilágból.
A gyakorlat elsődleges célja és hatásai
Számtalan oknál fogva folyamodhatunk meditációhoz, azonban a gyakorlatot aktívan végzők túlnyomó részének azonos a célja: a lelki nyugalom megőrzése vagy helyreállítása. Ezt a leghatékonyabb módon úgy érhetjük el, ha rendszerességet alakítunk ki a meditációnak és aktívan gyakoroljuk. Hasonlóképpen működik, akárcsak egy fizikai edzés. Az első néhány alkalom után egy konditeremben, még nem látszik jelentős változás a testünkön, hiába szeretnénk fogyni vagy izmosodni. Ugyanez mondható el a meditációról is. A kezdetekben még sokszor lankadni fog a figyelmünk és arra eszmélünk fel, hogy teljesen elkalandoztunk az eredeti feladattól. A rendszeres meditációval azonban fel fogjuk ismerni, hogy ki tudjuk vonni magunkat a történésekből és sokkal könnyebben meg tudjuk élni az adott pillanatot, amiről semmi nem vonja el a figyelmünket. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az egyik legfontosabb elem az összpontosított figyelem. A meditációk esetében ez a figyelem legtöbb esetben a légzésünkre koncentrálódik.
Alapvetően a meditáció már évezredekkel ezelőtt is jelenlévő és létező módszer volt, ennek ellenére a tudomány és a technológia, csak közel 20 éve kezdte el vizsgálni és mélyebbre ásni magát a gyakorlat fiziológiai hátterében. Különböző tudósok MR vizsgálatokat végeztek buddhista szerzeteseken, amelyekben az agyukat vizsgálták meditáció előtt, közben és után. A kimutatás bizonyította, hogy meditáció közben jelentősen megnő a vérellátása az agy azon részeinek, melyek a boldogságért és lelki jóllétünkért felelnek. Továbbá alátámasztották, hogy a meditáció képes csökkenteni a stresszt, a frusztrációt, a depressziót és a fájdalmat, valamint növeli a boldogságot, a nyugalmat és a türelmet egyaránt.
Ha igaz rád az első bekezdésben leírtak egyike vagy csak szimplán kedvet kaptál, hogy egy rövid időre lenyugtasd az elméd és átérezd, megtapasztald a jelen pillanatait, amelyek olyan hamar suhannak el mellettünk ebben a felgyorsult világban, akkor mindenképpen próbáld ki a fentiekben leírt módszert. Meditálhatsz akár ülve vagy fekve, nyitott vagy csukott szemmel, a szobádban vagy a szabadban. Csendesítsd le a gondolataidat és adj magadnak egy kis szünetet. Kezdj akár néhány perccel és figyeld meg, mit érzel utána. A lényeg, hogy összpontosíts és éld meg a pillanatot.
