2024.11.05-én zajlott a 60. elnökválasztás az Államokban, amiből a Republikánus Párt elnökjelöltje, Donald Trump került ki győztesként, Joe Biden után. Ahhoz, hogy megértsük hogyan volt esélye újra elnöki pozícióba kerülnie egy ciklust kihagyva, tiszta képet kell kapnunk az Egyesült Államok választási rendszeréről, ellenfeléről Kamala Harrisről, és a két fél kampányáról is.
USA elnökválasztási rendszere
Az Egyesült Államok választórendszere jelentősen eltér a például Magyarországon alkalmazott modelltől. Megértése nem egyszerű, hiszen a szavazók az államokban közvetett formában voksolhatnak a jelöltekre, azaz elektorokon keresztül dől el az eredmény. A sokak szerint már elavult választási forma hivatalosan a demokráciát szolgálja, megadja az azonos érvényesülés jogát a kisebb államok számára (ez vitatható, hiszen így nem minden szavazat egyenértékű). Ahhoz, hogy valaki elnök lehessen, az összesen 538 fős elektori kollégiumban 270 szavazatot kell bezsebelnie.
Az összes mandátumot felosztják az államok között méretarányosan. Ennek köszönhetően a nagyobb államok több szavazattal rendelkeznek, mint a kisebb államok (például Texasnak 38, Vermontnak csak 3). Mivel ez így nem lakosságarányos, ezért a kisebb államok szavazatai nagyobb súlyúak.
A legtöbb helyen érvényesül a ‘győztes mindent visz ‘ elve, miszerint amelyik párt több elektori szavazatot kap az adott államban, azt végül az állam összes küldöttje képviseli. Emiatt vannak államok, amelyekben ciklusok óta a két párt valamelyikének vezetése dominál. Ezek előre kiszámíthatóan biztos mandátumokat jelentenek a pártoknak. A valódi küzdelem az úgynevezett billegő államokban folyik (pl. Pennsylvania, Arizona), amiknek választásról választásra más a párttámogatása, ezért nem kiszámítható a választási eredményük. A cél megszerezni ezen államok mandátumait, ezért van, hogy a kampányidőszakban a jelöltek ezekre a területekre koncentrálnak.
Kampányidőszak és az elmúlt pár év
Trump 2022-ben meglepte a választópolgárokat, hiszen elindult második terminusáért a 2020-as veresége ellenére. Az elnökhöz az elmúlt években több botrány is kapcsolódott. Például a Donald Trump vereségét követő lázadások és tiltakozások az előző választások után. Büntetőeljárás is folyt ellene, választási csalásra való felbujtás vádjával. Említésre érdemes a 2024. július 13-i merénylet is, amikor a pennsylvaniai kampánybeszéde közben érte lövés a jobb fülét.
Donald Trump megnyilvánulása és személyisége alapvetően megosztó, ez összeségében elmondható a kampányáról is. Óriási visszhangot eredményezett a 2017-ben Trump által beiktatott Global Gad Rule, ami megtiltotta az abortusz végrehajtását minden külföldön működő és Amerika által támogatott civil egészségügyi szervezetnek. Ezt követte az USA Legfelsőbb Bírósága (a döntéshozó testület három új tagját Trump jelölte) által eltörölt Roe kontra Wade ügy, ami megszüntette az abortusz egyéni jogi státuszát és a tagállamok jogkörébe helyezte. Trump ezektől függetlenül kihangsúlyozta, hogy megvédi az amerikai nőket, nem fogja őket magukra hagyni.
Kampányának talán legfontosabb eleme a bevándorlás és határvédelem volt. Trump megígérte, hogy sokkal keményebben fogja kezelni ezt a kérdést az új elnöksége alatt. Kijelentése szerint szigorúan fellép a bevándorlás ellen, katonákat küld a határokra, razziákkal szűri ki a jogtalanul betelepülő és dolgozó embereket. Táborok és a hadsereg segítségével több millió embert tervez deportálni.
A megválasztott elnök az orosz-ukrán háborúról is többször nyilatkozott. Trump mihamarabb békét szeretne Ukrajnában, ehhez viszont az kell, hogy Ukrajna elfogadja, hogy vélhetően le kell mondania több területről Oroszország javára.
Az Amerikát egyre gyakrabban lesújtó természeti katasztrófákról és az ezzel szorosan összefüggő klímaváltozásról véleménye egyhangú: a későbbiekben sem tervez foglalkozni ezzel a kérdéssel. Az Egyesült Államok hatalmas gazdagsággal rendelkezik és világelsők az energiatermelésben. A gazdasági növekedés fontosabb.
Mit kell tudni Kamala Harrisről?
Donald Trump ellenfele Kamala Harris, az USA első afroamerikai női alelnöke, aki 2024. júliusában lett a Demokrata Párt elnökjelöltje, miután Joe Biden bejelentette visszalépését. Általánosságban is megállapítható, hogy Kamala Harrisnek kevés ideje volt tervei megvalósítására, bemutatkozására és tényleges színrelépésére. Az amerikai Szövetségi Választási Bizottság (FEC) adatai szerint körülbelül 900 millió dollárt költöttek el a demokraták a Harris-kampányra. Ezek a pénzek hirdetésekre és reklámokra mentek el. Szükség volt a vélemények átformálására és ígéreteinek hallatására, hiszen hátrányból indult a kevesebb felkészülési idő és egy hirtelen visszalépett elnök árnyéka miatt. Az alapvető kampánytémákban véleménye néhol egyezett, de nagyrészt eltért a republikánus jelölttől. Azonos véleményük volt arról, hogy az árszínvonal még mindig túl magas az infláció enyhülésének ellenére. Kamala Harris inkább a kis-és középvállalkozók juttatásait támogatta volna, további adózási kérdésekben viszonylag egyetértettek Trumppal. Egyéb kérdésekben eltértek a nézeteik. Kamala megvétózza az abortusztilalmat. Szerinte szükség van az üvegházhatású gázok csökkentésére. Elfogadna egy átfogó bevándorlási reformot, és szorgalmazná az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók állampolgársághoz jutását. Trump szerint a demokraták bevándorlási politikája túlságosan enyhe.
Miben érint minket az eredmény?
Habár Magyarország nagyon örül Donald Trump sikerének, és a kormány álláspontja szerint a magyar és amerikai szövetség sosem volt még ilyen szoros, Trump elképzelései nem túl kecsegtetőek Európa számára. Trump megígért egy általános, akár 20%-os vámtarifa kivetését minden külföldről behozott termékre. Ez veszélybe sodorja az USA-EU kereskedelmet, hiszen megdrágítaná az amerikai vállalatok uniós áruimportját, ezáltal visszaesne az Európa Unió exportja. Ez ellen megállapodásokkal kell fellépni, hogy elkerülhessék akár egy kereskedelmi háború kialakulását. Összességében a vámreform nem, de az orosz-ukrán konfliktus lezárása jó hatást gyakorolhat a magyar gazdaságra.
