Ha szeretsz pszichológiával foglalkozni, de annyira nem vagy jártas benne, viszont érdekel a téma, akkor ez a cikk neked való. Ebben a cikkben összegyűjtöttük nektek az 5 legismertebb mentális betegséget és annak tüneteit.
Magyarországon egyre nagyobb figyelem irányul a mentális egészségre, ugyanakkor komoly hiányosságok vannak a rendszerben. Mindez annak ellenére, hogy a közegészségügyi szakemberek folyamatosan hangsúlyozzák: a mentális egészség legalább olyan fontos, mint a fizikai és a kettő elválaszthatatlanul összefonódik.
Ebbe a csoportba tartoznak a hangulatzavarok is. Többek között a depresszió és a bipoláris zavarok – avagy mániás depresszió. Sajnos a depresszió a világ egyik legelterjedtebb mentális egészségügyi problémája és becslések szerint globálisan mintegy 264 millió embert érint. Azonban még mindig sokan nem veszik komoly ezt a mentális állapotot és annak baljós tüneteit. Hagyományos tünete lehet a szomorúság, de elemellett a düh vagy olyan megmagyarázhatatlan fizikai betegségek, mint például a fej- vagy hátfájás. Az idősebb korosztály számára memóriahiánnyal is jelentkezhet, amit sokszor félrediagnosztizálnak és demenciát állapítanak meg a betegnél.
A bipoláris zavar kétpólusú, hangulati betegség. A beteg életében lehangolt és felhangolt, amelynek váltakozása epizód szerűek, amelyek követik egymást. Előfordulhat, hogy a betegnél évekig csak depressziós időszakok jelentkeznek, míg egyszer megjelenik egy felhangolt, vagyis mániás periódus. A betegség első tünetei általában 15-30 éves életkor körül jelentkeznek, azonban előfordulási gyakorisága nagyjából egy százalék körül mozog. Bipoláris I. zavar: a depressziós epizódok között, teljes mániás időszakok jelentkeznek,
Bipoláris II. zavar: a depressziós időszakok között enyhébb mánia, az úgynevezett hipománia jelentkezik, ami egy kevésbé veszélyes, feldobott, eufórikus állapot,
Ciklotímia: egy enyhe bipoláris zavar, amely a társadalmilag még elfogadható mértékű hangulatváltozások – lehangoltság és felhangoltság – váltakozásából áll és sok esetben nem is kerül kezelésre.
Borderline személyiségzavar
A Borderline személyiségzavar – avagy érzelmileg labilis személyiségzavar az egyik leggyakrabban félrediagnosztikált betegség, mivel tünetei gyakran összetéveszthetőek a depresszióval, a bipoláris zavarral, de még a szorongással is. Egy igen súlyos mentális betegségről beszélünk, mivel különböző hangulatingadozások, énkép-zavarok, és folyamatos viselkedés-változások kísérhetik. Az előfordulását tekintve ez a leggyakrabban elforduló személyiségzavar, az átlagnépesség 2-3%-át teszi ki, amely a nők körében sokkal gyakrabban fordul elő. A pszichiátriai kórképek diagnosztizálásra az alábbi kilenc tünete közül ötöt vagy többet kell tapasztalnia a betegnek: az elhagyatottság elkerülésére tett erőfeszítések, érzelmi instabilitás, üresség érzése, identitászavarok, impulzív viselkedés, nem megfelelő, intenzív düh, instabil személyközi kapcsolatok, öngyilkos vagy önkárosító viselkedésmódok, átmeneti paranoid vagy disszociatív tünetek. A leggyakoribb kezelési módja a pszichoterápia – avagy beszélgetőterápia, amelyet a beteg igényei szerint alakítanak. Gyógyszeres kezelést is szoktak alkalmazni az előforduló egyéb mentális zavarok tüneteinek kezelésére.
Étkezési zavar
Az evési rendellenességek bárki életét befolyásolhatják, függetlenül a nemtől, kortól, etnikumtól, testalkattól vagy testsúlytól, de leggyakrabban a serdülők és fiatal felnőttek körében fordulnak elő. A zavar kialakulásához hozzájárulhat az is, hogy a média gyakran irreális szépségideálokat népszerűsít, amelyeket a fiatalok igyekeznek elérni, így növekvő elvárásaik vannak saját magukkal szemben. Azonban kialakulását több tényező és esemény is befolyásolhatja, többek között alacsony önbecsülés, családi, párkapcsolati, iskolai vagy munkahelyi problémák, túlzott elvárások, szexualitással kapcsolatos aggodalmak, érzelmi bántalmazás, traumatikus élmények, illetve krónikus betegségek. A legyakrabban előforduló típusai az anorexia nervosa és a bulimia nervosa.
Anorexia nervosa: Ez betegség 90%-ban a nőket érinti, és jellemzően 14-18 éves kor között alakul ki. A betegek számára a vékonyság válik az egyik legfontosabb célkitűzéssé, mély félelemben élnek a hízástól és az alakjuk feletti kontroll elvesztésétől. Idővel egyre inkább vékonyabbak szeretnének lenni, ami gyakran veszélyes mértékű fogyáshoz vezethet. A legfőbb jellemzői közé tartoznak az alacsony önbecsülés, depresszió, menstruáció kimaradása, csontritkulás, alacsony testhőmérséklet és a vérnyomás és az anyagcsere felborulása.
Bulimia nervosa: Legfőképpen a nőket érinti, 15-21 éves kor között alakul ki, fordul elő. A hátterében depresszió és szorongás áll. A beteg elveszíti a kontrollt evés közben – avagy falási rohamokban szenved. A rohamok után rettentő bűntudatot éreznek, akár undort is. A hízás kiküszöbölésére különböző módszereket alkalmaznak, lehet szó önhánytatásról, hashajtók és vízhajtók használásáról.
Gyakoriságát különböző skála szerint értékelhetjük: enyhe: hetente átlagosan 1-3 alkalom; mérsékelten súlyos: hetente átlagosan 4-7 alkalom; súlyos: hetente átlagosan 8-13 alkalom; extrém: hetente 14 vagy több alkalom.
Poszttraumás stressz-zavar
A poszttraumás stressz-zavar – avagy PTSD egy olyasfajta szorongási zavar, amely egy pszichológiailag traumatikus esemény alakít ki. Három fajtáját különböztetjük meg. Akutnak minősíthető, ha a tünetek három hónapnál kevesebb ideig tartanak. Krónikusnak abban az esetben állítható fel, ha a tünetek 3 hónapnál tovább tartanak. Késleltető kezdetűnek abban az esetben, ha hat hónap után jelentkeznek a tünetek. Az emberek egyharmadát érinti ilyen súlyos trauma vagy lesz szemtanúja valamilyen eseménynek. Ez a trauma lehet akár egy baleset, egy rablás, egy természeti katasztrófa, egy haláleset, egy verekedés vagy valamilyen erőszak. Azoknak, akik valami hasonlót éltek át, csak a 10-15%-ánál alakul ki. Legjellemzőbb tünetei a depresszió, az izomfeszülés, az alvázavarok, a negatív gondolatok, a hangulat szint kóros emelkedése, az elidegenedés, a heves szívdobogás, az emésztési zavarok és a légzési nehézségek. Ezeken kívül számos egyéb tünet is jelentkezhet. Akik ebben a betegségben szenvednek nem mutatnak érdeklődést korábbi tevékenységei iránt, másoktól elidegenednek, magát a traumát pedig állandóan újraélik. Pszichoterápiával, de néhány esetben gyógyszeresen is kezelik, antidepresszánsokkal, szorongásgátlókkal, akár nyugtatókkal is. Ha a beteget nem kezelik, akkor könnyen nyúlhat a tudatmódosító szerekhez, alkoholhoz, kábítószerekhez, amelyből könnyen függőség alakulhat ki. Mindemellett egyéb hangulati zavarok alakulhatnak ki.
Esetleg, ha ráismertél valamelyik tünetre vagy az egyik ismerősödet juttatta az eszedbe, akkor ne habozz segítséget kérni a külvilágtól. A mentális egészség legalább olyan fontos, mint a fizikai, és a kettő elválaszthatatlanul összefonódik.
Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123 Email: sos116123@gmail.com (válaszlevél 72 órán belül)
Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000
