Már több mint két éve tart a legújabb fegyveres konfliktus Izrael és Palesztina között. A támadás a palesztinok felől indult, amit katonai akciók sorozata követett a másik oldalról. A háború sok ezer civil életét veszélyeztette vagy vette el, szinte minden romokban áll a térségben. Idén októberben azonban, Donald Trump közreműködésével, bejelentésre került az első fázisú tűzszünet. Habár volt már példa hasonló megállapodásokra a történelemben, az egész világ szeme a történéseken van. Mit is jelent ez? Elhozhatja-e a háború végét? Laikusként értjük egyáltalán mi történik Keleten?
A konfliktus eredete
Ahhoz, hogy megértsük, hogy jutott el a helyzet idáig, tisztában kell lennünk a terület jellemzőivel és a kronológiai történésekkel. A szóban forgó terület a Közel-Keleten terül el, három egymástól földrajzilag elkülönülő részből áll: a Gázai övezetből (ahol nagyjából 360 km2-en több mint kétmillió ember él), Ciszjordániából (Jeruzsálem városával), illetve a külön államot képező Izraelből.
A terület már az arab hódítások óta iszlám uralom alatt állt. Sorsa az előző században vett más fordulatot, amikor is a nacionalizmus és a zsidó visszavándorlás lehetővé tette az államalapítási szándékot. Az első világháborút követően az Oszmán Birodalom elbukott, a térség a brit kormány fennhatósága alá került, akik támogatták a zsidó állam létrejöttét. Az arab népek nem fogadták el ezt a fennhatalmi törekvést. A tényleges változást a második világháború lezárása hozta meg, hiszen a holokauszt borzalmai után a zsidóság iránt megnőtt a nemzetközi együttérzés és szimpátia. 1947-ben az ENSZ által tett kezdeményezés a térség két részre való felosztásával sem vált sikeressé. Miután a brit csapatok kivonultak, Izrael kikiáltotta az állam megalakulását, ezzel indokot adva az arabok kezébe a háborúra.
A Hamász
1949-ben ért véget az első háború arab vereséggel. Az izraeli területekről kiüldözték az ott élő palesztinokat, ezzel majdnem egymillióan váltak menekültté. Számottevő részük ezúttal vándorolt Ciszjordánia és Gáza térségébe. 67-ben újabb támadás indult izraeli részről ezen területekre nyomulva. Elzavarták vagy megölték őket, rengetegen telepessé váltak. Habár ezen háborúk ellehetetlenítették a lehetőséget a palesztin oldali felfegyverkezésre, a hatvanas években létrejött a radikális Palesztin Felszabadítási Szervezet. A PFSZ terrorcselekményekkel próbálta elérni Izrael megszűnését. Izrael elismerte képviselőként és tárgyalófélként. A szervezet ellentábora közül emelkedett fel a Hamász, akik választással át is vették az uralmat Gázában. A Fatah (a PFSZ másik kihívója), pedig Ciszjordániát vezette, ezzel Palesztina politikailag két részre szakadt.
A Hamász hatalomátvétele óta Izrael blokád alá helyezte Gázát. Korlátozza az áruk és munkaerő áramlását, a mediánéletkor 18, félnapos áramszünetek vannak, a munkanélküliségi ráta majdnem 50%. Gáza területe kicsi, nagyon zsúfolt, ezért mindig vannak civil áldozatok is a harcok folyamán.
Mi történt október 7-én?
2023. október 7-én eddig nem látott méretű támadást indított a Hamász Izrael katonai és civil célpontjaira. A támadásról kevesen tudtak, magas szintű robbanószerekkel és rakétákkal bombáztak, ezzel elfoglalva az izraeli hadsereg gázai központját. Rengeteg kivégzés, gyújtogatás képezte a terrorakciót. Pár nap után sikerült visszaszorítani a több ezer támadót, Izrael bombázásokkal válaszolt. A 2024-es évet a folyamatos harcok és átmeneti, kisebb tűzszünetek fedték le, nem történt érdemleges változás. 2025 januárjában történt egy Izrael-Hamász túsz-fogoly csere, ami egy hosszabb fegyverszünetet generált, de sajnos ez sem vetett véget a további offenzíváknak.
Trump-féle béke
Donald Trump közvetítésével egy történelmi jelentőségű tűzszüneti megállapodás született, amit október 10-én fogadtak el. A kezdeményezés célja az egyértelmű végleges háborúlezárás, ami alatt a túszok elengedését, a fogolycserét, a hadsereg visszavonulását értik. A Hamász legfontosabb feltételeként a több, mint 2000 palesztin fogoly elengedését követeli, illetve Izrael visszavonulását a térségről. Cserébe szintúgy túsz szabadítást és a meggyilkolt holttestek átadását kérik. Ezzel a békével USA katonákat küldene Izraelbe koordinációs központ létrehozására, illetve a határmegnyitással engedélyezné az élelmiszer- és orvosi segélyek beáramlását.
Felvetülő problémák és következtetések
Az egyik fontos szempont, ami továbbra sem világos, hogy mi garantálja, hogy a Hamász valóban leteszi a fegyvert. Illetve az sem rendezett, ki fogja irányítani majd ezt a területet. Trump a Hamásznak semmiképp sem adna szerepet a kormányzásban, de nincs alternatív struktúra. Az izraeli belpolitikai körökben feszültség alakult ki, sokak szerint veszélyes a túl gyors kivonulás. A harcok hivatalosan leálltak, Izrael jóváhagyta e megállapodást, Hamász a háború végét hirdette és a palesztin államalapításra fókuszál. Trump személyes külpolitikai sikerének könyvelte el, de biztosak lehetünk az évtizedes múltra visszatekintve, hogy ez közel sem fog ilyen egyszerűen véget érni. A tények viszont nem hazudnak, ami ott történik az népirtás, a világ leghatalmasabb ellentéte, amit egy hatalom sem tűrhet szó nélkül.
