Volt már olyan veled, hogy érzelmileg manipuláltak, vagy játszmáztak veled, de erre csak utólag jöttél rá? A lelki egészség és az egészséges kapcsolatok nagy szerepet játszanak a mai világban. Egyre többen próbálnak tudatosan élni, fejlődni e témák mentén. A következőkben különböző párkapcsolati viselkedésformákat fogunk megvizsgálni, és utánajárunk annak, hogy vajon mi állhat a hátterükben. Ezek származhatnak egy korábbi párkapcsolatból, szülő-gyerek közötti káros kapcsolatból, a szülők közötti rossz viselkedésmintákból vagy akár személyiségzavarokból is. Fontos kiemelni az önismeret szerepét, és azt, hogy a folyamatos önfejlesztés segíthet változtatni az esetlegesen toxikus helyzeteken, vagy tudatosan elkerülni azokat. A következőkben szó lesz a gaslightingről, a passzív-agresszív viselkedésről, a triangulation jelenségről, a push-pull dinamikáról és a love bombingról. Ezek különböző káros viselkedésminták vagy manipulációs jelenségek, amelyeket amilyen nehéz észrevenni, olyannyira károsítják az emberi kapcsolatokat.
A passzív-agresszív viselkedésminta olyan probléma, amely legtöbbször a konfliktusoktól való félelemből és az önbizalomhiányból ered. Az illető hatalmat vagy kontrollt akar gyakorolni a párja felett indirekt módon, például cinikus, bántó megjegyzésekkel – akár nyilvánosan is. Nem mondja el egyenesen, mi a problémája, hanem sértő utalásokkal kommunikál. Ez játszmába hívja a másik felet, amelyből csak akkor lehet kilépni, ha felismeri a helytelen kommunikációt. Ezen viselkedésforma hátterében konfliktuskerülő családi minta állhat, valamint az, hogy az illető nem tanulta meg: dühösnek lenni és egyet nem érteni rendben van. Gyermekként hozzászokhatott ahhoz, hogy ha elmondja a problémáját, leszidják – így inkább elhallgatja azt.
A push-pull dinamika egy igazi érzelmi hullámvasút. Egyszer közeledik a másik fél, megjelenik az érzelmi intimitás, gyakrabban bókol és figyelmes, ezzel elindul az érzelmi kötődés. Máskor viszont eltaszít magától, rideggé és közömbössé válik partnere felé, esetleg ignorál is. Ez nagyon erősen, érzelmileg függővé teszi a másik felet, a kapcsolat pedig ugyan intenzívebbé, de ugyanakkor bizonytalanabbá is válik. A háttérben elköteleződéstől vagy elhagyástól való félelem állhat, valamint a szülőktől kapott érzelmi szükségletek – például a szeretet és a biztonság – bizonytalansága.
A love bombing egy manipulációs jelenség, amely túlzott szeretetet és figyelmet jelent kritikus helyzetekben, különösen a kapcsolat kezdetén. Jellemző rá a túl korai elköteleződés és a túlzott rajongás. A manipuláló fél folyamatosan dicsér, ír, ajándékoz, és erős érzelmeket közvetít – mindezt általában csak addig, amíg el nem éri a célját. Sokszor ezzel kompenzálódik az alacsony önértékelés, illetve az a félelem, hogy ha nem ad „eleget”, akkor elhagyják.
A gaslighting, kevésbé ismert, de annál veszélyesebb formája a manipulációnak. Ilyenkor a bántalmazott fél a döntéseitől kezdve a cselekedetein át mindent megkérdőjelez maga körül. A manipulátor célja, hogy a másik bizonytalanná váljon, és függjön tőle, illetve az általa felépített „valóságot” fogadja el igaznak. Ez általában lassú, fokozatos folyamat. Gyakori megszólalások: „Én nem ezt mondtam, rosszul emlékszel.”, „Túl érzékeny vagy.”, „Csak kitalálod az egészet.”, „Már megint túlreagálod a dolgokat.” A háttérben gyakran bizonytalanság és önértékelési problémák állnak – a másik leépítésével saját magát próbálja megerősíteni. A valóság uralása mögött sokszor az elutasítástól való félelem is meghúzódik.
A triangulation, vagyis egy harmadik fél bevonása a kapcsolatba, alattomos és káros jelenség. A bevonó fél gyakran emleget egy kapcsolaton kívüli személyt – például: „Bezzeg ő nem reagál így.” – hogy megerősítést szerezzen magának, illetve uralmat tartson fenn, uralja a másikat. Gyakran kér tanácsot mástól, így a kapcsolat nem két ember között zajlik. A bevont felet tudattalanul egy szerepbe kényszeríti, amiből nehéz kilépni. Emögött is állhat kontrollvágy és bizonytalanság – az illető így érezheti, hogy valóban szüksége van rá valakinek.
Ezek a problémák gyakran különböző pszichológiai és pszichiátriai háttérből erednek, például borderline vagy nárcisztikus személyiségzavarból, depresszióból, illetve szorongásos zavarokból is. Fontos kiemelni, hogy egy-egy ilyen viselkedés még nem jelenti azt, hogy manipulálnak minket, vagy mi manipulálunk másokat. Az önismeret fejlesztése és az őszinteség magunkkal és másokkal szemben elengedhetetlen. Ha felismerjük a problémát, már egy hatalmas lépést tettünk előre, hiszen így tudjuk, hogy változtatnunk kell. Ha benne vagyunk egy ilyen kapcsolatban, sokat segíthet, ha pszichológushoz fordulunk – ő tudja, hogyan kell kezelni ezeket a helyzeteket.
