A felsorolt rövidítések biztosan ismerősen csengenek sokak számára, különösképpen a FOMO, de nem árt tudnunk a másik kettő szóról sem, hiszen lehet hogy mi is átéljük őket úgy, hogy eddig nem is tudtunk róla.
A FOMO egy brit mozaikszó, melynek jelentése “fear of missing out”, azaz a “kimaradástól való félelem”. Gyakran érezhetjük, hogy egy meghívás, egy összejövetel elutasítása miatt kimaradunk valami fontosból, valami igazán lényegesből, miközben ez egyáltalán nincs így. A jelenséget Andrew Przybylski brit pszichológus kezdte el kutatni elsőként, melyre egy tesztet is kidolgozott. Fiatalok körében a legelterjedtebb, de a közösségi média megnövekedett használata és jelenléte miatt már a felnőttek, idősebbek körében is megfigyelhető. Könnyen elveszhetünk a social media világában, ahol minden perce pontosan dokumentálva van különböző tartalomgyártók, hírességek, vagy akár a barátaink által. Lehet, hogy a napunk kellemesen, boldogan telik egyedül, saját dolgainkat intézve, de elég egy Instagram-történet megpillantása, pár perc “doom scrolling”, és máris előtörnek a kételyek, az aggodalmak, hogy biztos mindenki vidáman és felhőtlenül tölti napjait, de mindezt nélkülünk teszik. Ezek a gondolatok sokszor megakadályozhatnak minket a pillanat megélésében, helyette idegesek, feszültek vagyunk, elhalasztjuk saját boldogságunk lehetőségét. Ez egyfajta paradoxont hoz létre, hiszen vágyunk a boldogságra, mégis pontosan ez az, ami megakadályoz annak elérésében. Erre példa lehet, amikor egy étteremben hamarabb lefotózzuk az ételt, minthogy megkóstolnánk azt, vagy annyit tépelődünk egy meghíváson, programon, hogy végül nem megyünk el, ezzel megvonva magunktól a szórakozást. Egy ilyen esemény szorongást, rosszkedvet, félelmet ébreszthet bennünk, mely érzések akár egy hosszabb periódusra is jelen lehetnek mindennapjainkban. Kihatással vannak a társas életünkre, arra, hogyan viszonyulunk egy újabb programhoz, egy egyszerű családi összejövetelhez. A FOMO csendesen, alattomosan szennyezi meg sok-sok ember életét minden egyes nap.
A JOMO az előző mozaikszó szöges ellentéte, jelentése “joy of missing out”, magyar megfelelője a “kimaradás öröme”. Ennél a jelenségnél nem okoz gondot, ha nem vagyunk jelen egy eseményen, nem érezzük magunkat feszültnek, nem aggódunk feleslegesen. Helyette megéljük a pillanatot, nem azon töprengünk, mit is csinálhatnánk az adott dolog helyett, nem a következő cél lebeg a szemünk előtt. Lényege, hogy egyensúlyt teremtsünk. Különösen kedvelt a mindfulness nevű irányzata, mely szintén ezt az elvet vallja. A JOMO fontosságára már több, nagyobb cég is felfigyelt, mint például az Apple. Készülékeiken már több éve elérhető a “Ne zavarjanak, Munka, Alvás”…stb. funkciók, amelyek mind elősegítik az egyensúly megteremtését. Android és más márkák eszközein is elérhetők ezek a beállítások, sőt applikációnként tudunk időkorlátot vagy figyelmeztetést beállítani, hogy elkerüljük a több órányi pörgetést, kattintgatást. Nem szükséges mindig mindenről tudnunk, mindenhol ott lennünk ahhoz, hogy teljes, boldog életet éljünk. Szánjunk magunkra időt, amikor kikapcsoljuk telefonjainkat, megéljük a pillanatot, nem menekülünk el problémáink, valódi életünk elől a virtuális világba.
A harmadik, és egyben utolsó jelenség a FOBO, ami több kifejezést rejt magában “fear of being offline”, “fear of better options”, “fear of becoming obsolete”. A kifejezések magyar megfelelői a következők: “félelem az offline léttől”, “félelem a jobb lehetőségektől”,“félelem az elavulástól”. Az első kifejezésnél az adott személy szorongást, félelmet érez, ha nem fér hozzá készülékéhez, esetleg nincs internete, térereje. Ezt mindennapi pillanatokban is érezhetjük, ha például eltévedünk egy ismeretlen városban, és nem tudjuk elérni a térkép funkcióit telefonunkon, vagy nem tudunk elérhetők maradni egy fontos hírre várva. Idegőrlő folyamatok ezek, amelyeket a közösségi média folytonos nyomása még elviselhetetlenebbé tesz. A “félelem a jobb lehetőségektől” egyfajta félelem, hogy a munkaerőpiacon elavulttá, feleslegessé válunk a fejlődő technológia, például a mesterséges intelligencia vagy más fejlesztések miatt. Ez a félelem elég gyakori manapság, hiszen a cégek, vállalatok sokszor a gazdaságosságra, az újdonságra vágynak, és ezek a tervek nem minden esetben foglalnak magukba embereket is.
Összegezve mindhárom mozaikszó jelentős szerepet játszik az életünkben. Sajnos nagyobb arányban negatív hatásúak, de akad köztük pozitívum is. Figyelnünk kell érzéseinkre, nem szabad elhanyagolni őket. Fontos, hogy mindenképpen beszélgessünk róluk szeretteinkkel, töltsünk el minőségi időt olyan emberek társaságában, akikkel együtt felejthetjük el megnézni a telefonunkat és mindenféle nyomás nélkül felhőtlenül önmagunk lehetünk.
