Bár a GPT-1-et már 2018-ban közzétették a nyilvánosság számára, csak most, 2023-ban, amikor már a GPT-4 is elérhető lett (bár egyelőre még csak regisztrált, fizető vevőknek), robbant be igazán a köztudatba a koncepció, és a mesterséges intelligencia mindennapi, átlagos használata. Elsőre ijesztőnek hangzhat a gondolat, és hogy a felületet már tényleg megbízható forrásként lehet használni akár a mindennapi életben is, de szerencsénkre az Én, a robot filmben látott rémálmok még messze járnak tőlünk.
A ChatGPT több mint 100 millió felhasználót vonzott magához csupán két hónappal azután, hogy a GPT-3.5-ös verziója elérhető lett mindenki számára 2022 november végén. Ez azért is nagy szó, mert az internet történetében még nem volt olyan applikáció, ami ennyi felhasználót tudott volna ilyen rövid időn belül magáénak tudni. Összehasonlításként, a TikToknak 9 hónap kellett ahhoz, hogy elérje a 100 millió felhasználót, a Facebooknak pedig közel négy évébe telt, hogy elérje ugyanezt a mérföldkövet. Sikerének titka, hogy teljesen ingyenes a nyilvánosság számára is, képes szinte-emberi beszélgetésekre, szövegek értelmezésére és összefoglalására, fordításra, szövegkiegészítésre, matematikai egyenletek megoldására, vagy akár kódolásra is – míg a többi, újabb chatbot is ugyanilyen naprakész, nem mindegyik képes ilyen szövegek előállítására vagy éppen nem ekkora az adatbázisa.
Mi az a GPT és hogyan működnek az chatbotok?
A GPT rövidítés angolul “Generative Pre-trained Transformer”, ami tulajdonképpen egy nagy kiterjedésű, előre betanított nyelvi modellezési architektúrát jelent. Az OpenAI által fejlesztett GPT modellek nagy mennyiségű szöveges adatot használnak és dolgoznak fel a tanuláshoz Deep Learning technikával, majd ennek eredményeképpen képesek a fentebb említett feladatokra. Az újabb modellek egyre több szöveges adatot használnak fel, egyre nagyobb a tudástáruk, így egyre komplexebb, komolyabb feladatokkal tudnak megbirkózni.
Maga a cég egyébként, az OpenAI, egy mesterséges intelligencia kutatólaboratórium, akik úttörő munkát végeznek, hogy létre hozhassanak egy biztonságos és kedvező, általános mesterséges intelligenciát (AGI, vagyis artificial general intelligence), ami képes lesz emberi szintű problémák megoldására.
A chatbotok, mint a ChatGPT is, egy mesterséges intelligencia által irányított program, ami képes a felhasználó által bevitt adatok alapján szöveget generálni. Ezeknek a chatbotoknak a határai, hogy miket képesek írni, saját képességeitől függ: például hogy van-e csatlakoztatva keresőmotorhoz vagy sem. Ezek a MI chatbotok nyelvi modelleket használnak, hogy betanítsák a mesterséges intelligenciát emberszerű válaszok generálására. Egyesek például hozzá vannak csatlakoztatva az internethez, így rendelkeznek naprakész információkkal, míg mások csak arra hagyatkozhatnak, amivel betanították őket. Itt kis érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a GPT 3.5-ös modell adatbázisának utolsó rögzített vágópontja 2021. szeptemberi. Ekkortól kezdve csak az utolsó frissítés előtti adatok elérhetőek számára. Valójában a modellt folyamatosan frissítik, adnak hozzá új információkat, a hibákat javítják, csak ez nem mindig teljes körű. Valamint ezeknek a rögzített vágópontoknak az előnye, hogy lehetővé teszik az adott időpillanatban elérhető maximális tudás használatát, illetve az adott verzió reprodukálhatóságát a későbbi időszakokban.
Az OpenAI másik, úttörő alkalmazása a DALL-E, 2022. szeptemberében vált várólista nélkül is elérhetővé a nagyközönség számára. A GPT-3.5-höz hasonlóan ez is egy generatív modell, ezt viszont kifejezetten szöveg alapú képgenerálásra fejlesztették ki. Bármilyen leírást megadhatunk neki, ő kis idő elteltével, amíg feldolgozza az információt, a saját tudástárja alapján négy hasonló képet generál, amik közül válogathatunk, melyik tetszik a legjobban. Én azt a leírást adtam meg neki: ‘Fallen Angel’s Eyes in Van Gogh’s Style’ és az itt látható kép egyike a négy közül, amit ez alapján készíteni tudott.
Mind a Chat GPT, mind a DALL-E esetében jogosan merülhet fel bennünk a plágium és a copyright kérdése. Erre a kérdésre a ChatGPT válasza az alábbi volt: “… a ChatGPT csak egy eszköz, amely lehetővé teszi az információk feldolgozását és összefoglalását, amelyet a felhasználók kérnek tőle. A ChatGPT nem készít önálló írásokat vagy publikációkat, ezért a plágium nem merül fel a ChatGPT esetében. Azonban, ha valaki a ChatGPT-t használja forrásként, akkor fontos megfelelően hivatkozni a ChatGPT-re és más forrásokra is, amelyeket a ChatGPT felhasználhatott a válasz előállításához.” Ezután az is kiderült, hogy nagyon szívesen osztja meg velünk a forrásait, úgyhogy pánikra semmi ok. Azt viszont érdemes észben tartani, hogy bár nagyon praktikus eszköz és nagyon pontosan foglalja össze a szövegeket, elméleteket amiket kérünk, nem lehet elsősorban erre támaszkodni, mint elsődleges forrás és biztos nem a legjobb ötlet erre bízni a szakdolgozatunk kidolgozását. Ahogy a robot is javasolja: “Az én válaszaimat kizárólagos alapnak használni egy dolgozatban nem lenne megfelelő, mivel a válaszaimat egy algoritmus generálja, és nem jelentenek szakértő által értékelt akadémiai kutatást.”
Mindezeket szem előtt tartva úgy hiszem, nagyon izgalmas és felgyorsult technológiai újítások és évek várnak ránk, a jogi kérdések és a mesterséges intelligencia határainak és hatalmának beállítása pedig biztosan heves viták elé fogja állítani az emberiséget. Merre visz vajon a jelen?
