Kinek ne lenne ismerős az április bolondja kifejezés vagy esetleg kivel nem járatták még a bolondját ezen a napon? De honnan is ered és milyen tréfákkal viccelték meg az embereket ezen a napon a múltban?
Április bolondja az, akit általános népszokás szerint április elsején tréfásan rászednek és bolondját járatják vele, hogy aztán jól kinevessék. Többféle eredetet kapcsolnak a bolondok napjához, viszont nincsen konkrét elmélet a származását illetően. Vannak olyan feltevések, hogy a kelták egyik népszokása volt. Vannak, akik a középkori Franciaországból eredeztetik ezt a napot, viszont az is lehet, hogy az áprilisi csalóka, szeszélyes időjárás az oka a kialakulásának. Nézzünk meg közelebbről pár feltevést!
Talán a legelterjedtebb magyarázat a középkori Franciaországgal kapcsolatos teória, ahol az év április elsején kezdődött és ezen a napon az ajándékozás volt a szokás az ismerősök között. Az új évet 1564-ben január elsejére helyezték át, a rendelkezést azonban csak később fogadták el, így sokan április elsején is küldtek ajándékokat hiszen nem vették észre, hogy az új év kezdete már január elsején van, így folytatták az ünneplést. Ezek átalakultak szép lassan tréfás semmiségekké, meglepetésekké: a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg.
Néhányan úgy vélik, hogy április elseje az ókori Saturnalia ünnepének folytatása, amelyet december 17-től tartottak, a téli napforduló idején, az őszi vetés befejezésekor Szaturnusz isten tiszteletére. Ennek az ünnepkörnek az első napján egy napra az úr és a szolga szerepet cserélt, hogy ünnepeljenek.
Mások szerint a szokás az ókori Rómából származik, de a szabin nők elrablása ihlette. A szabinokat áprilisban Rómába hívták, hiszen ekkor ünnepelték ott a Neptun-ünnepet. Azonban az ünneplés helyett emberrablásba torkollott az esemény, aminek következtében a lányokat és az asszonyokat elvitték.
Valószínűleg már a legtöbbünkkel számtalanszor előfordult, hogy megvicceltük az egyik barátunkat, cukrot tettünk a sószóróba vagy esetleg elsütöttünk egy ártatlan csínyt történelem óra közepén, és ez a múltban sem volt másképp. Van, ami nem változik, szokták mondani. Szerencsére a humor is ezek egyike. Számos olyan történetről lehet hallani a rég- vagy akár közelmúltból is, ahol a bolondját járatták a néppel.
Talán az egyik legelterjedtebb ilyen április elsejei ugratás, a BBC csatorna által 1957-ben kiadott hír, amiben azt hitették el a közönséggel, hogy Svájcban a farmerek rekordmennyiségű spagettitermést tapasztaltak és olyan felvételeket csatoltak, amelyeken spagettiszüretelés volt látható. Sokan a hír után spagetti fát szerettek volna venni és felháborodtak, mert sehol nem kaptak. Egy francia újságnak sikerült elhitetnie a lakókkal, hogy az Eiffel-tornyot lerombolják, de egy angol napilapban az is megjelent, hogy a Big Ben óráját digitálisra cserélik. A Google is minden évben előáll egy tréfával, hogy szórakoztassa az embereket.
Előfordult viszont olyan is a történelem során, amikor olyan eseményekre hitték azt, hogy az csak április elsejei tréfa, amelynek köze sem volt a szokáshoz. Az egyik legismertebb ilyen eset a lotaringiai herceg szökése a börtönből. A herceg április elsejére időzítette a szökését és milyen jól tette, hiszen lehet másnap már elkapták volna. A szökés közben egy cselédlány felismerte, de amikor az őrségnek jelenteni akarta ezt, minden katona megnyugtatta, hogy tudják bolondok napja van. Amikor aztán kiderült, hogy igazából megszökött és ez nem tréfa, akkor már késő volt.
Voltak sajnos olyan tragédiák is, ahol, ha nem április elseje lett volna, akkor talán az emberek nagyobb figyelmet fordítottak volna a veszélyre. 1946-ban egy földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és Hawaii szigetén. Az áldozatok magas számában közrejátszott, hogy akadtak, akik álhírnek vették a vészjelzést a dátum miatt. Érdemes hát bolondok napján óvatosnak lenni és nem bedőlni mindennek, de nem is mindent viccnek venni.
És ha már április elsejére esik idén húsvéthétfő, akkor nem szabad elfelejteni az ahhoz kapcsolódó hagyományainkat sem. Egy ikonikus tradíció Magyarországon a locsolkodás, amelynek hagyománya több ezer évre nyúlik vissza. A pogány időktől kezdve jelen volt ez a szokás, majd a kereszténységhez és Jézus feltámadásához kötötték, viszont mára már ez csak egy néhol, leginkább vidéken fellelhető népszokás. Kezdetben a fiatal lányokat folyóba vagy tóba dobták, aztán jött a kicsit barátságosabb vödrös locsolkodás, de mostanra a legtöbb helyen már a kölnis verziót preferálják, legalábbis akkor biztos, ha nem bűzlik a kölni. A locsolásért cserébe a hölgyek általában csokitojással kedveskednek, de azt szívesebben adják, ha a locsolás mellé egy szép locsolóvers is társul. Kreatívabbnál kreatívabb versek vannak erre a célra, de ha más nincs, jó az örök klasszikus is:
Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam, el akart hervadni, szabad-e locsolni?
Kellemes és jókedvű Bolondok napját és persze Húsvéti ünnepeket kívánunk!
