A tudatalatti, mint mentális jelenség, már évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget. Az elménknek e rejtett része olyan folyamatokat, cselekvéseket tartalmaz, amelyek kihatással vannak mindennapi életünkre, legtöbbször anélkül, hogy tudatában lennénk a történő dolgoknak. Gondoljunk csak arra, hogy hányszor hoztunk döntéseket vagy reagáltunk helyzetekre automatikusan, anélkül, hogy igazán átgondoltuk volna? Miért vonzódunk bizonyos emberekhez vagy helyzetekhez, míg másokat elkerülünk? Nos ezekre a kérdésekre a legtöbb esetben a tudatalattinkban rejlik a válasz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan dolgozik a tudatalatti, milyen módon hat ránk és miként rombolja vagy építi személyiségünket.
Mi is az a tudatalatti?
Valójában egy olyan mentális tér, amely magába foglalja az elménkben zajló, de tudatos érzékelésünk számára mégis elérhetetlen folyamatokat, érzéseket, gondolatokat. Ide tartoznak például az emlékeink, az elfojtott érzelmeink és az automatikusan működő gondolati sémáink. Munkássága idején maga, Sigmund Freud, osztrák neurológus és pszichiáter is foglalkozott elménk működésével. Az úgynevezett topográfiai modelljében a tudatos, a tudatelőtti, és a tudatalatti állapotok hármasságát különítette el. Freud elméletei a magyar irodalomban is visszaköszönnek, Kosztolányi Dezső, Édes Anna című regényében, ahol a főszereplő gyilkosságot követ el, a benne raktározódó traumák miatt. Ez is bizonyítja, hogy a tudatalatti általában olyan tartalmakat rejt, amelyekkel nem vagyunk közvetlen kapcsolatban, de mégis hatnak a gondolkodásunkra és viselkedésünkre. Mindemellett egyfajta adattárként is felfogható, ahol életünk során gyűjtött élmények, tapasztalatok és érzések (jók és rosszak egyaránt) tárolódnak. Érdekes kérdés, hogyan kommunikál velünk a tudatalatti. Ez a belső világ a legtöbb ember számára megfejthetetlennek tűnik és talán végleg rejtve marad. Ugyanakkor vannak olyan esetek, ahol ez a tér viszonylag hozzáférhetőbbé válhat. Az érzelmeink, előérzeteink, megérzéseink, még az álmaink is a tudatalatti működésének jelei lehetnek, amelyek fontos iránytűként szolgálhatnak életünk különböző területein.
Hogyan épít?
Ez a mentális mechanizmus segíthet abban, hogy kreatívabbá váljunk, problémákat oldjunk meg intuitív módon vagy akár új ötleteket és perspektívákat fedezzünk fel. Például egy festő számára az álmokban vagy relaxáció során felbukkanó képek inspirációt jelenthetnek, míg egy tudós egy látszólag jelentéktelen megérzés hatására találhat megoldást egy bonyolult problémára. Emellett a tudatalatti szintén fontos szerepet játszik az érzelmi gyógyulásban is. Az elfojtott rossz emlékek és érzések feldolgozása révén képessé válhatunk arra, hogy túllépjünk múltbeli traumákon vagy korlátozó félelmeinken. Nem véletlen tehát, hogy egy pszichológus vagy mentálhigiénés szakember a terápia során, a páciens a tudatalattijából felhozott emlékek és elnyomott gondolatok segítségével értheti meg jobban, miért érez a beteg szorongást bizonyos helyzetekben és a továbbiakban dolgozhat ezek feloldásán. A pozitív megerősítések és vizualizációk használata szintén hatékony eszköz lehet: egy sportoló, aki rendszeresen vizualizálja a győzelmet, nemcsak az önbizalmát erősítheti, hanem tényleges teljesítményét is javíthatja. Az utóbbi példához kapcsolódóan elengedhetetlen megértenünk azt a tényt, hogy gondolataink hatalmas jelentőséggel bírnak. Minden olyan felvetés, elgondolás, amelyeket nap mint nap ismételgetünk az agyunkban, folyamatosan raktározódik a tudatalattinkban és befolyásolhatja a jelent és hasonlóképpen a jövőt is. Ez a belső munka lehetővé teszi, hogy tudatosabban éljünk és olyan döntéseket hozzunk, amelyek valóban szolgálják a boldogságunkat és fejlődésünket.
Hogyan rombol?
A tudatalatti sajnos nem csupán csak pozitív hatásokkal járhat. Mivel elfojtott érzelmek, traumák és negatív hiedelmek is tárolódhatnak benne, ezek a rejtett tartalmak képesek akadályozni a mindennapi életünket. Például, ha valaki gyermekkorában folyamatosan azt hallotta, hogy “nem vagy elég jó”, akkor ez a mélyen rögzült hit akadályozhatja az önbizalom fejlődését és negatívan befolyásolhatja az életében hozott döntéseket, továbbá a tudatalatti által fenntartott automatikus reakciók néha problémásak lehetnek. Gondoljunk csak a fóbiák kialakulására: egy korábbi negatív élmény, amelyet a tudatalatti eltárolt, később megmagyarázhatatlan félelmet válthat ki bizonyos helyzetekben vagy tárgyakkal kapcsolatban. Ilyen esetek egyike, ha valaki, aki korábban vagy talán gyermekként például kutyaharapást szenvedett el, ami meglehetősen mély nyomot hagyott, a tudatalattiból társított érzés miatt felnőttkorában is intenzív félelmet érezhet a kutyák közelében, még akkor is, ha azok veszélytelenek. Az ismétlődő rossz szokások is a tudatalatti működésére vezethetők vissza. Sokan találkoznak azzal, hogy nem tudnak megszabadulni egy adott viselkedéstől – például a hirtelen haragtól vagy a folyamatos agressziótól –, mert ezek mélyen gyökereznek az elménkben. Ezek a habitusok gyakran egy védekező mechanizmus részei, amelyeket a tudatalatti hozott létre a múltbeli sérülések elkerülése érdekében, de hosszú távon már nem szolgálják az érdekeinket, sőt éppen ellenkezőleg hatnak ránk. Ezért különösen fontos, hogy felismerjük és feldolgozzuk a tudatalattinkban rejlő negatív eszméket annak érdekében, hogy elkerüljük az életünkre gyakorolt káros hatásokat.
Formálhatóság
A tudatalatti formálhatósága kulcsfontosságú szerepet játszik a személyes fejlődésben. Mivel az elménk ezen rejtett része hatással van gondolatainkra, érzéseinkre, döntéseinkre és viselkedésünkre, tudatos munkával könnyedén felülírhatjuk negatív behatásait, hogy elősegítsük a pozitív változásokat és fejlődést. Számos módszer létezik erre a célra, ilyen technika például a hipnózis, a meditáció vagy a relaxáció is.
A tudatalatti működése tehát rendkívül komplex és sokrétű hatással van életünkre. Hasonlíthatjuk akár egy agyunkban található “beépített pendrive”- hoz is, amely végtelen memóriával bír és egészen születésünk óta raktározza a velünk történt impulzusokat, élményeket, történéseket. Természetesen ennél azért jóval összetettebb a szerkezete, viszont csak rajtunk áll, hogy felismerjük, a számtalan felhalmozódott tartalomból melyekre van szükségünk a tudatos jóllétünk fenntartásához és mik azok, amiket minél előbb “törölnünk” kell elménkből.
