2025 tavaszára az Ukrajna és Oroszország közötti háború már több mint három éve tart, és egyre inkább elhúzódó jellegűvé válik. A konfliktus egyre meghatározóbb szerepet játszik a nemzetközi politikában. A háború alakulása, a nagyhatalmak reakciói, valamint a béke esélyei máig bizonytalanok – és közben milliók szenvednek és rengetegen halnak meg. Becslések szerint már több, mint 12 millió ember hagyta el menekültként otthonát. Eközben Európában az energiaválság enyhült, de az infláció és a biztonsági kiadások növekedése továbbra is érezteti hatását.
A frontvonalon
A 2022-es invázió óta Ukrajna visszafoglalt bizonyos területeket, de 2024 végétől a frontvonalak alig mozdultak, a háború állóháború jelleget öltött. Míg a Krím-félsziget kérdése továbbra is tabunak számít, addig a Donyec-medencében súlyos harcok folynak. Időközben a hadviselés technológiája fejlődött: drónok, mesterséges intelligenciával vezérelt célpont-azonosítás és kiberhadviselés. A civilek és infrastruktúrák kitettsége hatalmas, az áramkimaradások, vízhiány gyakori jelenség. Az ENSZ becslése szerint több, mint tizenkétezer civil halt meg eddig az oroszok által.
Csökkenő lelkesedés Nyugatról
Az Európai Unió és az Egyesült Államok a háború első éveiben bőséges katonai és pénzügyi támogatást nyújtottak Ukrajnának. Azonban 2025-re több nyugati országban mérséklődik a támogatási hajlandóság. Donald Trump újbóli elnökké választása után, kormánya számottevően csökkentette az Ukrajnának nyújtott közvetlen katonai támogatást. Trump tavaszra több segélycsomagot is blokkolt a véget nem érő háborúk bírálata miatt. Ez az adminisztráció a NATO-tagállamokat nagyobb anyagi szerepvállalásra inti, habár úgy tűnik, a Kína elleni stratégiai fókusz most nagyobb figyelmet élvez. Emellett az EU-ban is óriási a megosztottság a háborút illetően. Az ukrán vezetést ez megerősíti abban, hogy a támogatás egyik szervezet részéről sem végtelen.
Ukrajna és az EU-s csatlakozás
Az Európai Unió már 2022-ben tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, ami az orosz agresszió elleni politikai gesztusként szolgált. Ugyanakkor reálisan nézve a tagság sok akadályba ütközik. Ukrajna számos feltételnek nem felel meg jelenleg; a jogállamisága, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a gazdasági stabilitás mind vitatható pont. Ráadásul az EU még soha nem vett fel tagjai közé aktív háborúban álló országot. Több tagállam ellenzi a csatlakozást, köztük Magyarország is. Szerintük Ukrajna gyorsított felvétele nagy pénzügyi terhet róna a többi tagországra és destabilizálná az uniót. Azonban a csatlakozás lehetősége reményt ad a háborút viselt társadalomnak és megerősíti Ukrajna nyugati integrációját. Ezenkívül az Európai Uniónak egy stratégiai lépés lenne; egy demokratikus Ukrajna stabilizálja az EU keleti határát és visszaszorítja Oroszország befolyását a térségben.
A békepárti Magyarország
Magyarország és az EU éles konfliktusainak nagy része a magyarok sajátos álláspontja miatt van. A magyar kormány a háború elejétől fogva elítélte az orosz agressziót, de mégis ellenezte a szankciók bővítését, és gyakran blokkolta az uniós döntéseket, amelyek újabb pénzügyi vagy katonai támogatásokat nyújtottak volna Ukrajna számára.
2025 tavaszára az ellentét kiéleződött, hiszen Orbán Viktor kormánya több uniós szankciós csomagot is megvétózott, különösen az energiaszektort érintő intézkedéseket. Ezenkívül Magyarország nem egyezett bele az Ukrajnának szánt EU-s közös fegyveralap újratöltésébe, és megtiltotta, hogy az országon keresztül nyugati fegyverszállítmányok haladjanak a háborúzó országba. A kormány a döntéseit azzal indokolja, hogy a magyar emberek nem akarnak belefolyni egy háborúba. Az elszigetelődésen kívül azt hangsúlyozza, hogy a vérontásnak csak tárgyalásos úton lehet véget vetni, nem katonailag. Brüsszel szerint Magyarország ezzel a vétópolitikával zsarolja az EU-t, hogy hozzájusson a visszatartott kohéziós forrásokhoz. Több EP-képviselő felvetette már, hogy meg kellene vonni a szavazati jogot Budapesttől az Európai Tanácsban. Fontos tudni, hogy a kormánnyal szemben a magyar lakosság véleménye nem egyhangú. Míg a kormány-kommunikáció a békepárti álláspontot hangsúlyozza, a magyarok mérhető többsége aggódik a nemzetközi állapotunkért.
Várható a béke?
Bár több nemzetközi szereplő is felajánlotta már közvetítői szerepét, jelentős előrelépés továbbra sincs a béketárgyalásokban. Oroszország ragaszkodik a megszállt területek megtartásához, Ukrajna pedig továbbra is a teljes területi integritását követeli. Egyik fél sem hajlandó kompromisszumot kötni, és a háborús helyzetben, a béketárgyalások politikailag kockázatosak. Azonban ezek az új diplomáciai döntések sorsfordítóak lehetnek. A támogatások kifogyóban vannak, de Ukrajna még ellenáll. Oroszország nem képes gyors győzelmet kiharcolni, ugyanakkor hosszú távon bírja a háborús terheket. A nemzetközi közösség keresi a választ arra, hogyan lehet békét elérni anélkül, hogy igazságtalanságot generálna.
A háború nemcsak a térséget, hanem a világ geopolitikai térképét is átalakítja. Egyre több ország számára válik bizonytalanná, hogy mi lesz akkor, ha Oroszország esélyesen megnyeri a háborút.
