Binge Wathcing: Rossz szokás vagy, káros szenvedély?

Biztosan sokunk egyezett már meg magával abban, hogy „Csak még egy rész, nem több.” amiből aztán egy csúnya ígéret szegés lett és legalább még két epizódot ledarált az aktuális kedvencéből, ha nem többet.

A binge watching, más néven sorozatdarálás főképp televíziós sorozatok több epizódjának és azok egy vagy akár több évadának, egymás után, pihenés nélkül történő megnézést jelenti. A kifejezés és egyben maga a jelenség is a különböző streaming szolgáltatások popularitása miatt vált elterjedté, ahol szinte határtalanok a sorozat és film nézési lehetőségeink. Nem véletlen, hogy például az olyan szolgáltatók, mint a Netflix vagy akár az HBO GO, egy-egy évad részeit egyszerre teszik elérhetővé, hiszen tudják, hogy igény van rá az előfizetők körében. De vajon hányan vagyunk tisztában azzal, hogy milyen hatással van egyaránt az emberi testre és lélekre a binge watching?

A sorozat nézés ma már szinte minden korosztályt rabul ejt. Számos kutatás született a jelenség kapcsán, ami meglepő eredményekkel, óvaintéssel és újabb felvetődő kérdésekkel is szolgálnak kutatók és persze a társadalom számára is. Az NRC egy szabadidő kutatása arra is kitér, hogy a binge watching mellett milyen mértékben képezi a mindennapjaink részét a multi screening, hiszen sokunkkal előfordul, hogy mialatt kedvenc sorozatunk egy újabba epizódját fogyasztjuk, közben az egyik közösségi platformról is csemegézgetünk egy kicsit. A kutatás, amit az online szolgáltatásokat aktívan használó magyar internetezők körében végeztek el egy átlagos napjukat figyelembe véve, azt mutatta ki, hogy a megkérdezettek 82%-a átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közölük pedig 44% – leginkább a fiatalok – tölti film- vagy sorozat nézéssel ezt a szabadidőt. Bár ezek az adatok is egyrészről mértéktartásra hivatottak figyelmeztetni minket, a probléma még is ott kezdődik igazán, amikor már nem csak a szabd időnket töltjük sorozatnézéssel.

A RadioTimes.com felmérése alapján arra lehetünk figyelmesek, hogy egyesek az erkölcsi magatartást egy lépésre maguk mögött hagyva hazugságokra támaszkodva képesek például beteget jelenteni csak, hogy 7-8 órás maratonokat tarthassanak. A tény, hogy vannak, akik a binge watching miatt füllentéshez folyamodnak már önmagában ez negatív hozadéka a jelenségnek, ennél azonban még sokkal súlyosabb következményeket gyakorol az egészségünkre. Képesek vagyunk megvonni magunktól a pihenésre és alvásra szánt időt ez pedig kialvatlansághoz és krónikus fáradtsághoz vezethet, de még az ember életartamát is rövidíthetik. A Journal of the American Heart Association kutatása nyomán kiderült, hogy azoknál a felnőtteknél, akik 3 órát töltenek sorozatnézéssel naponta, megduplázóik a korai halál esélye, ugyan is a hosszú ideig tartó egyhelyben ülés növeli a szívbetegség, cukorbetegség, és a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét, még akkor is, ha az illető rendszeresen eljár sportolni.

Persze hiába ez a sok vészjelző kimutatás, még is könnyen a binge watching bűvkörében végezhetjük. Az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok remek illúziót keltenek bennünk, elhitetve azt, hogy valójában nem rabolnak el annyi időt a mindennapjainkból, mint egy akár órákig tartó film. Magától értetődő, hogy egy izgalmas, fordulatokkal teli sorozat pozitív érzéseket vált ki belőlünk, nem is csoda, hogy agyunk fokozott dopamin termelésbe kezd csak úgy, mint minden olyan tevékenység esetében, ami kedves számunkra. Ezt egyfajta „belső jutalomként” éli meg az emberi test, ezzel arra késztetve minket, hogy az adott aktivitás jó dolog ezért folytatni kell, így további dopaminra vágyva belekezdünk egy új epizódba, ezzel pedig már is elkezd kialakulni egy fajta függőség a sorozatoktól, ami lényegét tekintve, hasonló a drogfüggőséghez, ugyan is testünk nem tesz különbséget a két élvezeti forrás között. Hasonló a helyzet a stressz hormonokkal, hiszen egy fordulatos történet képes iszonyú izgalomban tartani a nézőit és adrenalin termelésre késztetni az agyat, és mivel az iménti hormonok termelése nem okoz fáradtságot a testünknek, nem kapcsol be semmi féle belső véssziréna, hogy ideje lenne megállni kicsit.

Tovább hajtja a bing watching malmára a vizet, hogy az agyunk képes a sorozat adta világban szerzett élményeket valós emlékként megőrizni, hiszen ugyan azok az agyi területek aktiválódnak, mint amelyek a valóéletünkben élmények hatására. Ennek tudtában nem is olyan meglepő, hogy kötődni kezdünk kedvenc karaktereinkhez, olyannyira, hogy naponta többször is gondolunk rájuk, de akár még a problémáik is elkezdenek foglalkoztatni minket. Egy-egy sorozat befejezésekor pedig teljes gyász is képes rajtunk úrrá lenni, ezek az érzelmi kicsapongások pedig egy roppant érdekes kutatási terepet biztosítottak a Toledói Egyetem kutatói számára. 406 felnőtet kérdeztek meg, akiknek 35%-a vallotta magát szorozatdarálónak, ezt követően a mentális problémáikról kérdezték a részvevőket, amiből az derült ki, hogy a sorozatnézők között jóval magasabb a depresszióval küzdők aránya. Felmerül a kérdés, hogy vajon azért küzdenek szorongásos tünetekkel, mert jellemző rájuk a binge watching, vagy pedig éppen, hogy depressziójukat igyekeznek enyhíteni vele? Ok vagy okozat?

Legyen bármelyik is mindenesetre nem árt, ha tartunk egy kis szünetet az epizódok között, hogy átmozgassuk elgémberedett tagjainkat, vagy, hogy egy kicsit visszatérjünk a valóságba ezzel emlékeztetve agyunkat, hogy nem csak sorozat adta impulzusok boldogíthatják, akár felhívhatjuk valamelyik barátunkat, vagy ráronthatunk a hűtőre is pár jófalat reményében.

Author

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *