1980. május 26.-án, magyar idő szerint 20:20-kor, a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén Farkas Bertalan és társa, Valerij Kubaszov, a világűrbe indult. Az űrhajó május 28.-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol két szovjet űrhajós, Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadták őket. Farkas Bertalan utazásával a nemzetek sorában mi lehettünk a hetedik ország, akik kiléphettünk a világűrbe. Nem csak, hogy egy életre szóló és leírhatatlan élményt tudhatott magénak, de a megtiszteltetést is, hogy első magyarként léphetett ki a kozmoszba. Immáron 43 éve, hogy egyedüli magyarként elhagyhatta földet, azonban hazánk most ismét lehetőséget kap.
A HUNOR (Hungarian to Orbit) űrhajós program
Újra eljött a mi időnk, hogy űrhajóst küldhessünk a Nemzetközi Űrállomásra, aki önálló magyar kísérletekkel és magyar fejlesztésű műszerekkel vehet részt a nemzetközi küldetésben. A jelentkezési feltételek meghatározásánál elsődleges szempont volt, hogy minél szélesebb körben nyíljon lehetőség űrhajósnak jelentkezni, de persze, természetesen csakis a nemzetközi szabványok figyelembevétele mentén. A pályázók 2022. január 31.-ig adhatták be jelentkezésüket, melyből több mint 240 darab érvényes érkezett. Az ember fejében talán leginkább az a kép él, hogy mindenféle mérnökök és fizikusok tették ki ezt a számot, azonban a jelentkezők között több közgazdász, jogász és filozófus is megfordult. De persze nem csak foglalkozásuk határozza meg a végső döntést. Amellett, hogy elhivatott, öntudatos és kiegyensúlyozott személyiséggel kell rendelkezni, fontos a jó döntéshozó képesség, a találékonyság és a csapatban való együttműködésre való hajlam is. No, és a kommunikációs képességek sem elhanyagolhatóak, hiszen a végső kiválasztottnak többször is fel kell szólalnia majd a nyilvánosság előtt. Lássuk, hogyan épül fel a kiválasztási folyamat.
Először egy online alkalmassági tesztet kell kitölteniük, ami a válogatáshoz minimálisan szükséges készségek és képességek meglétének felmérését szolgálja. A következő fordulóba jutókra ezt követően egy pszichometriai és pszichológiai felmérés vár, mely tulajdonképpen a küldetés szempontjából lényeges személyiségjegyek felmérésére és értékelésére hivatott. Az eredmények alapján megfelelteknek a következőkben egy fizikai alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, melynek alapfeltétele az érvényes repülőorvosi alkalmassági igazolás. A repülő- és orvosügyi megfigyeléseken alacsony nyomásnak, nagy és hosszan tartó gyorsulási és lassulási erőnek, terheléses vizsgálatoknak vannak kitéve, ezzel megállapítva, hogy a jelölt szervezete mekkora valószínűséggel képes a küldetés végéig egészségügyi állapotának és fizikai teljesítőképességének megőrzésére. És még mindig van tovább! Következik a technikai meghallgatás, ahol gyakorlatban kell tanúbizonyságot tenniük műszaki és/vagy tudományos beállítottságukról és rátermettségükről a küldetéshez kapcsolódó szimulált problémák megoldásával. A folyamat következő meghatározó lépcsője egy „állásinterjú”, ahonnan a jelöltek tapasztalataik, a felméréseken elért eredményeik és képesítéseikből kreálódott összképük alapján juthatnak tovább a bevezető képzésre. A magyar szervezésű képzés során betekintést nyerhetnek a lehetséges rájuk váró feladatokba és kihívásokba. Ezt követően hozza meg a döntést a testület a magyar űrhajósjelölt és tartaléka személyéről, akiknek ezt követően megkezdődik a felkészülés életük legnagyobb és legmegtiszteltetőbb kalandjára.
Hogy hol tart jelenleg a folyamat?
Idén március elején a Magyar Űrhajós Program sajtótájékoztatóján mutatták be azt a négy jelöltet, akik sikeresen helytálltak a kiválasztási folyamat során. Nemsokára kiderül, ki lesz közülük a kiválasztott pilóta és tartalék pilóta. Ami a fennmaradó két jelölt sorsát illeti, ők biztonsági tartalékként váratlan esemény bekövetkezte esetén léphetnek az űrhajós vagy a tartalékos helyére.
Lássuk a jelölteket (balról jobbra):
Schlégl Ádám (33 éves klinikai ortopédsebész) az elmúlt évek során tumorsebészetre specializálódott gyakorlóorvosként. Emellett nem csak, hogy egyetemi oktató, de még fekete öves karatemester is és a Himaláját is megmászta.
Cserényi Gyula (33 éves, erősáramú villamosmérnök) a Robert Boch vállalatnál felelt a magasfeszültségű elektromos áram üzemeltetéséért. Sport kedvelő, az elmúlt években nagy szenvedéllyel űzte az akadályfutást.
Kapu Tibor (31 éves, fejlesztőmérnök) gépészmérnökként végzett és több mint 30 ejtőernyős ugrással büszkélkedhet. Pályája során több területen is megfordult, még űrhajósok sugárzásvédelmét szolgáló fejlesztéseken is dolgozott.
Szakály András (40 éves, repülőgép-tervezői mérnök), aki tanulmányait követően egyaránt dolgozott kis feltörekvő cégeknél és repülőgép-gép iparági óriásoknál is. Legutóbb Münchenben, egy 120 főből álló mérnökcsapatot vezetve, egy elektromos meghajtású repülőgép prototípusának tervezésén dolgozott.
Kétségtelen, hogy ez a négy jelölt nem véletlen jutott el ideáig, hiszen képességeikről részletes tanúbizonyságot tettek a kiválasztási folyamat során. De vajon melyikőjük lesz végül a következő űrhajósunk? Te mit gondolsz?
