Mi történt a magyar animációval?

Az elfeledett médium, ami egykor világszínvonalra emelte a magyar filmművészetet, szinte teljesen a háttérbe szorult… mi történt? Bár az animáció fő célcsoportja a gyermeksereg, számtalan értékes mű származik belőle, amit bármely korosztály szívesen fogyaszt. Kis hazánkban az animált filmek és sorozatok valaha nemzetközi sikereket arattak, de manapság alig hallunk róluk.

Röviden a kezdetekről

A magyar animáció az 1910-es években indult be, amikor még csak rövid szösszenetek és árnyékfilmek készültek. A kezdeti animátorok főleg külföldön találtak sikert, mint Halász János, aki Londonban megalkotta a George Orwell regényén alapuló Állatfarmot. Mivel az animáció roppant drága, nagyon sokáig nem készültek egész estés filmek. 

1959-ben a Pannónia Filmstúdió létrehozta a rajz- és bábfilm szakosztályt, ami több támogatást és kibontakozási lehetőséget jelentett. Szakítva az amerikai stílussal, Macskássy elkészítette a klasszikussá vált A ceruza és a radír-t, majd Párbaj című rövidfilmje haza hozta a kategória első díját Cannes-ból.

A klasszikusok

1968-ban a frissen megalakuló Magyar Filmtröszt és a Pannónia Stúdió csak úgy ontotta magából az animációs projekteket. „Rímhányó” Romhányi József közreműködésével megszületett Dr. Bubó és Mekk mester, Macskássy Gyula pedig elhozta nekünk az első papír animációs sorozatot, a Frakk, a macskák rémét. Ebből a korszakból megannyi kedvenc származik: Kukori és Kotkoda,Süsü, a sárkányKockásfülű nyúl, Magyar népmesékVizipók-csodapókPom-pom meséiA nagy ho-ho-horgász, és talán az egyik legsikeresebb magyar animációs sorozat, a Mézga család.

A hetvenes évektől már rendszeressé váltak az egészestés filmek, például a János vitéz, Hugó, a víziló és Lúdas Matyi. A magyar animáció aranykora a nyolcvanas években bontakozott ki, mikor olyan művészek gyártották a sikeresebbnél sikeresebb filmeket, mint Ternovszky Béla, Hernádi Tibor, Cakó Ferenc és Rofusz Ferenc, akinek az 1981-es A légy című filmje Oscart is nyert. Ez az évtized adta nekünk továbbá Szaffit és a Macskafogót. 

A vég kezdete és a külföldi siker

Volt pénz, nincs pénz. A rendszerváltást követően véglegesen megszűnt az animáció gyártásának támogatása, így sok alkotó külföldre vándorolt. Természetesen maradtak alkotni vágyók, akik a körülmények ellenében is sikeres filmeket gyártottak, ilyenek Reisenbüchler Sándor Allegro vivace-je vagy Jankovics Marcelltől Az ember tragédiája.

A megújult Pannoniafilm Kft. Jankovics vezetésével működött tovább. Emellett más társulatok is felemelkedtek, mint az 1988-ban indult Varga Stúdió, ami 2002-ben a Mr. Bean című sorozatot készítette.

Bár itthon a szakma haldokolni látszott, egy külföldre települt magyar meghódította a filmipart. Csupó Gábor 1982-ben Arlene Klaskyval megalapította a Klasky Csupó filmstúdiót, mely életre keltette minden idők egyik legikonikusabb, máig futó sorozatát, a Simpson családot.

Az ezredforduló után

A támogatás hiánya mind minőségben, mind mennyiségben megmutatkozott. Vért izzadva tudtak csak egész estés filmeket legyártani. Ilyen a 2008-as Kis Vuk című 3D animációs film, amit egy kategóriába lehet sorolni az alza.hu végtelenül irritáló űrlény kabalájával (igazi szégyenfolt a magyar animáció halotti leplén). Az első évtizedből származik még a Macskafogó 2: A sátán macskája, illetve Manieggs – Egy kemény tojás bosszúja. Egyik film sem aratott komoly sikert sem a közönség, sem a kritikusok köreiben.

A remény hal meg utoljára

Manapság több stúdió létezik Magyarországon, de a támogatás sajnos nem zárkózott fel. Egész estés mozifilmek helyett jellemzően megrendelésre készülő munkák vagy kisfilmek hagyják el a gyártósort. Nemzetközileg elismert és közkedvelt alkotások is születnek, például Bucsi Réka Symphony no. 42 című kisfilmje, ami bár nem került be a végső 5-be, mégis felkeltette az Oscar bizottság figyelmét. Ez azt jelenti, hogy bár nem vagyunk többé a liga ászai, labdába még mindig tudunk rúgni.

A magyar animáció nem halott, csak lábadozik. Több pénzügyi és közönségi támogatással a már most színvonalas kisfilmipart elképesztő magaslatokba tudnánk emelni. Remélem kedvet kaptál visszanézni a gyerekkori kedvenceid, vagy megismerni új magyar alkotásokat. A konklúzióm tehát a következő: nézzetek rajzfilmeket, nézzetek magyar filmeket!

Author

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *