Szinte túlzás nélkül állítható, hogy az Európa szívében elhelyezkedő főváros a világ egyik legkedveltebb turisztikai központja. Párizs – melyet nem csak a szerelem városának, hanem a divat és a fény városának is neveznek- évente több tízmillió turistát fogad be, melyek közül 7 millió tekinti meg a világszerte híres Eiffel-tornyot, 5 millió pedig a világ második leglátogatottabb múzeumát, a Louvre-ot. A város több további ékes látnivalóval is rendelkezik, mint például a Diadalív vagy a nevezetes székesegyház, azonban kevesen ismerik a műemlékek eredettörténetét.
Eiffel-torony
Párizs legmeghatározóbb látványossága az Eiffel-torony, mely a város legfőbb ismertetőjele, annak ellenére, hogy nincs 150 éve, hogy elkészült. Az 1889-es világkiállítás alkalmából épült, ahol több mint 100 pályamű közül lett kiválasztva. Nevét tervezőjéről, Gustave Eiffelről kapta, aki a tévhitekkel ellentétben nem a párizsiaknak szánta a hatalmas tornyot. Először Barcelonának ajánlotta fel, de az akkori polgármesternek nem tetszett az építmény. Az eredeti tervek szerint a kiállítás után 20 évvel lebontották volna, azonban rádiótoronyként megfelelően preferált, így a lakók legnagyobb nemtetszése ellenére a pályamű a mai napig áll és manapság már elválaszthatatlannak tekintjük Franciaországtól. Kezdetben a város lakói ki nem állhatták a hatalmas fémtornyot, akkoriban jelentős művészek is csúfolták: csúfságnak, ronda lámpaoszlopnak és csontváznak szólították. Ma elterjedt neve a helyiek között a La Dame de Fer, azaz vashölgy. Összesen 324 méter magas, abból 300 méter a torony, 24 méter a tévé-adóantenna. A súlya megközelítőleg 10000 tonna, amit több mint 2,5 millió csavar tart össze. 3 szintes, a legfelső emeleten pedig egy „különleges apartman” található, amit Eiffel magának és közeli barátainak építtetett. A fémtoronyra az időjárás is különös hatást gyakorol. A hőtágulás hatására elvileg 15 cm-t is képes lenne „nőni”, azonban jelentős széllökések hatására már bizonyítottan 2-3 cm-el magasabb lett. Éjjelente egy kivételes fényjátéknak lehetünk szemtanúi: a tornyot 20000 izzó világítja meg, amely óránként villog is, ezzel káprázatos látványt nyújtva. A fény már magában akkora művészeti csodának számít, hogy a sajtóban tilos megmutatni, hisz annak jogi következményei is lehetnek.
Louvre
Nem csupán Európa, de a világ egyik legnépszerűbb múzeuma a Louvre, amelyről mindenkinek rögtön a rendkívüli üvegpiramis jut eszébe, amely nem csak sok filmben jelent meg, hanem gyakori háttér az instagram képeken is. Azonban az üvegpiramisban nem találhatóak műemlékek, valójában alig negyven éve, 1983-ban lett a múzeum központi részére emelve, hogy ezzel modernizálják. A Louvre 1793. augusztus 10-én nyitotta meg a kapuit, mint múzeum, előtte azonban erődnek készült, egy ideig pedig királyi palotaként használták. Nem hiába az egyik legnépszerűbb hely ez a turisták számára, szépségét a fotók nem adják vissza. Több százezer műtárgy található benne, amit egy kutatás szerint közel 100 napig tartana mind megnézni akkor, ha mindegyik emlékre csupán 30 másodpercet szánunk. Nyolc részlegre van bontva a tárgyak kora és származása szerint (közel-keleti régiségek, egyiptomi régiségek, etruszk és római régiségek, iszlám művészet, szobrok, dekoratív művészetek, festmények, nyomatok és rajzok), melyek között úgy el lehet tévedni, hogy 2016 óta egy mobiltelefonos applikáció segíti a turistákat.
Notre Dame
A székesegyház is az egyik fő ismertetőjele Párizsnak, ami nem csak turizmusi szempontból jelentős: a mai napig rendszeresen tartanak ott szentmiséket vasárnaponként a hatalmas befogadóképessége végett (6000, de egyesek szerint 8000 fő fér el a templomban). 1163-1345-ig építették gótikus stílusban, azonban az üvegeken és szobrokon fellelhető a naturalizmus hatása is. Orgonája a 17. század óta sértetlenül áll, mint Európa legnagyobb orgonája 7800 síppal. A templom mindig is egy szemet gyönyörködtető építészeti alkotás volt, azonban Victor Hugo 1831-es regénye után (A párizsi Notre Dame) mindenki a szívébe fogadta. Később egy rajzfilm is készült az író munkája alapján, A Notre Dame-i toronyőr, ahol Quasimodo, a csúf toronyőr történetét ismerhetjük meg. A székesegyház az évek alatt sajnos többször is sérült, 2019. április 15-én egy tűzvész áldozata lett, ami után még évekig nem tudott újra megnyitni.
Arc de Triomphe
Magyarra fordítva a párizsi Diadalív építését még I. Napóleon rendelte el 1806-ban. Nagy csaták, harcok emlékeit őrzi: kívülről háborúkat mutató ábrák borítják, valamint alatta az első világháborúban elesett katonák sírjai kaptak helyet. Még maga Napóleon hamvait is ide szállították és Victor Hugo is itt tért örök nyugalomra. Érdekessége még, hogy a város összes sugárutja ott végződik egy hatalmas körforgalomban: tekintve, hogy a körforgalomnak 12 bejárata van nem teljesen úgy működik, mint egy hétköznapi körforgalom. Itt jobb kéz szabály van érvényben, ami egy nem helyi embernek szinte elképzelhetetlen, így maga a közlekedés is a Diadalív körül egy csodának számít szerintem.
Egyéb érdekességek Párizsról
- Itt vezették be a házszámok használatát (300 évvel később pedig London követte a mintát)
- Párizsban tilos hat emeletnél magasabb házat építeni. Hogy miért? Ugyanis a város minden pontját érnie kell a napfénynek.
- A városban mindenfele találni ivókutakat, azonban ezek nem hagyományosak: jó minőségű víz folyik belőlük, sőt az emberek még szódát is tudnak inni a kutakból.
- A tévhitekkel ellentétbe nem azért nevezik a fény városának, mert mindenütt beborítja a napfény. Párizs az értelmiségiek városa, ezért hívják leegyszerűsítve a fény városának.
